Close
Attól, hogy napi 24 órában, leállás nélkül üzemel egy munkahely, még nem biztos, hogy megszakítás nélküli a tevékenységi formája. Nagyon nem mindegy, hogy ebbe a kategóriába esik-e a munkáltató, többek közt a vasárnapi pótlék kérdése miatt sem.
Ahhoz, hogy egy munkáltató tevékenységi formája megszakítás nélküli legyen, két fontos alapfeltételnek kell megfelelnie. Az egyik szerint naptári naponként legfeljebb hat órára állhat le a munkavégzéssel, vagy pedig naptári évenként kizárólag technikai okból szünetelhet nála a munka. Ebből már látszik, hogy speciális munkarendről van szó, de ha jobban belegondolunk, a napi maximum hat órás munkaszüneti lécet egy éjjel-nappali kisbolt vagy dohánybolt is simán megugorja. Ezek mégsem lehetnek megszakítás nélküliek, csupán többműszakos tevékenységűek.
A megszakítás nélküli munkavégzés másik fontos alapfeltétele, hogy társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatást kell nyújtania, vagy pedig a termelési technológiájából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan és rendeltetésszerűen másként nem folytatható a munkavégzése. Az előbbi verzió tipikusan a közműszolgáltatókra vonatkozik, ilyen például a Paksi Atomerőmű is. Az utóbbi tétel viszont igaz lehet olyan üzemekre, gyárakra is, amelyekben a munkagépek leállítása és újraindítása különösen nagy költséggel és veszteséggel járna.
Megszakítás nélküli tevékenység alkalmazása esetén rugalmasan lehet beosztani a munkavállalók munkaidejét, köszönhetően annak, hogy akár hat havi munkaidőkeretet is lehet alkalmazni. Mint erről már korábban is írtunk, ennek az a fontos előnye, hogy egyenlőtlenül is beosztható a munkaidő, a heti 48 órás pihenőidőre vonatkozó szabályoknak csak a keret átlagában kell teljesülniük. Továbbá megszakítás nélküli tevékenység esetén vasárnapra és munkaszüneti napra is beosztható rendes munkaidő.
Mivel a megszakítás nélküli munkavégzés, ahogy azt a neve is egyértelműen jelzi, folyamatos, ehhez a munkarendhez nem kötődnek külön pótlékok, hiszen a folyamatos működés azt feltételezi, hogy az emberek éjszaka, vasárnap, és akár munkaszüneti napon is dolgoznak. Azonban ilyen esetben is jár a 22 és 6 óra közötti munkavégzésért járó 15% éjszakai pótlék, vagy 30% műszakpótlék, ha adott hónapban rendszeresen váltakozik a munkavállaló műszakjainak kezdete, legalább 4 óra eltéréssel.
Ugyanakkor vasárnapi pótlék megszakítás nélküli munkarendben vasárnapi munkavégzés ellenére sem jár a munkavégzés folytonosságából adódóan. Továbbá fontos tudni, hogy megszakítás nélküli tevékenység esetén a munkavállaló beosztható rendes munkaidőben munkaszüneti napra, ilyen esetben az alapbéren felül 100% pótlékra jogosult.
A pihenőidő beosztásánál a megszakítás nélküli tevékenység esetén is figyelni kell arra a fontos törvényi változásra, amely kimondja, hogy az adott napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között ugyan elegendő 8 óra napi pihenőidőt biztosítani, de csak abban az esetben, hogy ha ilyenkor az egymást követő két napi beosztott pihenőidő együttesen 22 óra időtartamot eléri.
Munkaidőkeret alkalmazása esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatóak, nem muszáj hat munkanap után egy pihenőnapot beosztani, ugyanakkor fontos szabály, hogy havi egy pihenőnapot ebben az esetben is vasárnapra kell kiadni.
