loader image

„Ez nekem már nem munka, hanem hivatás”

Szerintünk az álláskereső nem robot, a munkaadó pedig nem rabszolgatartó. Mi az embert látjuk mindkét félben. De mi is azok vagyunk, és szeretnénk megmutatni a sokféle arcunkat, amely a HSA betűk mögött bújik meg. Sorozatunk 3. részében Szabó Aranka, cégünk bérügyi szakreferense.

Biztos sokan láttátok a többek között Matthew McConaughey és Anne Hathaway főszereplésével készült Csillagok között (Interstellar) című filmet. Két éve elég nagy durranás volt a mozikban. Na ebben a filmben hangzott el a következő mondat: „Murphy törvénye nem arról szól, hogy minden elromlik. Azt mondja ki, hogy bármi, ami megtörténhet, megtörténik.” Elképesztő, hogy mennyivel pozitívabb ez a megközelítés. Amikor végiggondoltuk, hogy miről is beszélgettünk Szabó Arankával, egyből ez az idézet ugrott be.

ő a HSA bérügyi szakreferense. A feladatai közé tartozik a járulékkifizetés, a munkavállalók ki- és belépésének felügyelete. Nyolc ember munkáját koordinálja a cégen belül, akik közül ötnek saját szakterülete van a TB ügyintézéstől a bérszámfejtésig. Ha végignéznénk az önéletrajzán, úgy tűnne, hogy mindig is erre a pályára készült. Gazdasági agrármérnökként végzett az egyetemen pénzügy számvitel szakon. Van vállalkozásszervező, vagyonértékelő, mérlegképes könyvelő és TB-ügyintéző képesítése is. De valójában nem ez volt az A-terv.

Gyerekkora óta tanár szeretett volna lenni. Hiába járt vegyipari középiskolába, ott is mindvégig kitartott az álma mellett. Amikor 18 évesen az érettségi évében a továbbtanulásról kellett döntenie, akkor is a tanári pályát választotta. De nem vették fel a kiszemelt szakra. Hogy egy klasszikus Murphy-törvényt idézzünk, ami elromolhatott, az el is romlott. „Akkor ezt egy jelnek fogtam fel, hogy nem ez az én utam. így egy évvel később már nem is próbálkoztam vele” – emlékszik vissza Aranka.

Az egyetem elvégzése után egy könyvelőirodában kezdett Ebesen, ahol egészen kisfia, áron születéséig dolgozott. Vele három évig volt otthon, aztán egy másik könyvelőirodában folytatta a munkát. „Ott már inkább bérszámfejtési feladatokat láttam el, ami megtetszett. Ez a cég azonban megszűnt, így munkát kellett keresnem” – meséli. Ezután 2012 augusztusában került a HSA-hoz első lépésben egyszerűsített foglalkoztatottként adminisztrátori feladatokkal. Néhány héttel később az akkori bérügyi vezető felmondott, és Arankára bízták a munkája egy részét. „Egy törvénymódosítás miatt éppen több száz embernél végeztünk bérkorrekciót. Jelentős feladat volt ez, és a folyamatot nekem kellett lezárnom. Nagy kihívás volt rögtön az elején.”

Szereti a munkáját. Ahogy ő fogalmaz, „ez nekem már nem munka, hanem hivatás, ezért az sem gond, ha sok a teendő.” Ettől függetlenül áron áll az első helyen az életében, akit egyedül nevel. Augusztusban volt nyolc éves, többször volt már vendég a HSA-irodában, ahová szeret bejárni az anyukájával. „Most másodikos, a szorzótábla, a 100-ig számolás a kihívás az életünkben. Szeretem, amikor együtt játszunk, örülök, hogy még igényli ezt, ami ebben a korban már nem általános. Igyekszem a munkában és otthon is helytállni, amiben nagy segítségemre van áron nagymamája és keresztanyja” – meséli Aranka, aki a saját magára fordított időben jógázni szokott. „Napi 15–20 percet gyakorlok, és hétvégente néha eljárok egy debreceni jógastúdióba. Az ülő munka mellett fontos, hogy néha érezzem, izmaim is vannak…” – mondja nevetve.

A munkára visszatérve a legnagyobb kihívásnak azt tartja, hogy a vele együtt dolgozó nyolc kolléga szakmai fejlődését biztosítsa. „Szeretek velük csapatban dolgozni. Szerintem a HSA-nál most van a legjobb csapat körülöttem, amióta itt dolgozom. Korábban a könyvelőirodáknál ez hiányzott, hiszen ott többnyire magamra voltam utalva – árulja el. – A lányok közül többen mással foglalkoztak ezelőtt, így próbálom segíteni őket a tanulásban. Lényegében most kiélhetem a tanítás iránti régi vágyamat is…” Ez az álom tehát mégsem maradt megvalósulatlan, csak kicsit átalakult. és emlékezhetünk: ami megtörténhet, az meg is történik.

A sorozat korábbi részeiben: Siti éva, Papp Imre.