Egy pályakezdő természetes módon nincsen tisztában a munkaerő-piaci viszonyokkal, hiszen nincsen személyes tapasztalata és sok ismeretsége sem. Eloszlatunk 4 komoly pályakezdői tévhitet.
1. „Piacképes diplomával válogathatok az állásajánlatok között!”
Sokszor találkozunk ezzel a hozzáállással, hiszen a pályakezdők már a tanulmányaik során érzékelik, ha a munkaerőpiac fogékony a szakmájukra. Például a mérnökinformatikusokból akkora a hiány, hogy a cégek már az iskolapadból vadásznak a még le sem diplomázott jelöltekre. Ugyanakkor akármennyire is keresett szaktudása van valakinek, tévúton jár, ha azt hiszi, hogy keresztbe vetett karokkal várhatja, hogy a szájába repüljön a sült galamb. A cégek különösen a kvalifikált munkakörök esetében magasra teszik a mércét. Így lehet, hogy egy hiányszakmában nem kell 100 konkurens pályázóval megküzdeni, hanem csak 5–6-tal, de azok alaposan felkészült riválisok lesznek. Ha valaki a túlzott magabiztossága miatt nem veszi elég komolyan a kiválasztási folyamatot, könnyen lemaradhat a jó állásokról.
2. „Jó nevű multinál biztos magas a kezdő fizetés is!”
Általános tapasztalatunk, hogy a pályakezdők fizetési igényei el vannak rugaszkodva a valóságtól. Nem egyszer előfordul, hogy egy „nullkilométeres” szakember magasabb bérigényt jelöl meg, mint egy többéves tapasztalattal rendelkező pályázó. A pályakezdőknek nincsenek releváns információik a munkaerő-piaci bérhelyzetről, de mi például a HSA-nál az adott területre rálátva segítjük őket a „helyes bérigény” meghatározásában. Mindenesetre egy nagy cég esetén sem igaz, hogy ott biztosan eleve magasabb a kezdő bér, mert mindenhol törekednek a költséghatékonyságra. Nem a cég háttere, hanem a pályázó szaktudása határozza meg, hogy milyen magasra szökhet a fizetés.
3. „Az első munkahely csak ugródeszka!”
Nem baj, ha valaki tudatosan tervezi a karrierjét, a fejében meghatározza a lépcsőfokokat, hogy mikor, hogyan, hová szeretne eljutni. Ezen az úton az első munkahely nem kell, hogy a végcél is legyen egyben, szólhat az a tanulásról, tapasztalatszerzésről a későbbi továbblépés érdekében. Az viszont baj, ha valaki emiatt nem adja meg a kellő tiszteletet a kiszemelt cégnek, mert nem érzi át a tétjét a dolognak („ez úgy is csak az ugródeszka!”) A cégek viszont minden esetben olyan embereket keresnek, akik azonosulni tudnak a céljaikkal és komolyan veszik a feladatukat.
4. „Gyakornokként csak kihasználnak, ingyenmunkát végeztetnek veled!”
Egyrészt nem lehetetlen olyan gyakornoki állást találni, amelynél nemcsak, hogy fizetést kap a gyakornok, hanem karrierutat is kínálnak neki. Például a HSA-val szorosan együttműködő egri Meló-Diák irodánkon keresztül a Bosch gyakornoki programjába folyamatosan 20–30 diákot adunk. Persze valóban vannak olyan gyakornoki pozíciók is, amelyek nem járnak juttatással, de rossz hozzáállás ezen fennakadni. A nevében is benne van, hogy gyakorlatról van szó, azaz még nem teljes értékű szakemberként teljes értékű (és felelősségű) munkát sem végezhetsz még. Ez a tanulásról, tapasztalatszerzésről szól, és ha ez hatékony, akkor az a legnagyobb fizetség, amit egy gyakornok kaphat.