Az elmúlt hetek egyik nagy port kavaró munkaügyi híre volt, hogy egy dolgozónak azonnali hatállyal felmondott a cége, amiért a Facebookon amiatt panaszkodott, hogy a munkáltatója nem embernek, hanem gépnek nézi őt. Milyen szabályok kötik a munkavállalók kezét?
Az említett ügyben több munkajogász is úgy foglalt állást, hogy a cég azonnali hatállyal történő felmondása túlzó volt, hiszen a Facebookra kiírt szöveg csak véleményesen sértette a munkáltató jó hírnevét. és ha még így is lett volna, az azonnali hatályú felmondás csak olyan súlyos vétség esetén alkalmazható, amely a munkaviszony felmondási időre vonatkozó fenntartását is lehetetlenné teszi. Ettől a konkrét esettől elvonatkoztatva minden munkavállalónak fontos tudnia, hogy mit tehet meg a közösségi médiában és mi az, ami már veszélyeztetheti az állását.
Ne Facebookozzunk munkaidőben!
A Munka Törvénykönyve szerint a munkavállaló köteles a munkaideje alatt – munkavégzés céljából, munkára képes állapotban – rendelkezésre állni. Ez annyit tesz, hogy munkaidőben teljes szakértelmünk szerint a feladatainkkal kell foglalkoznunk. Főleg irodai munkák esetében, amelyeknél számítógépen és internetkapcsolattal folyik a munkavégzés, a dolgozók gyakran a Facebookon kötnek ki (már ha a munkáltató nem tiltja le ezeket az oldalakat). Egyrészt figyelni kell a cég belső szabályzatára, amely megtilthatja az internet magáncélú használatát (és ez nem csak a Facebookra, hanem e-mailezésre, cikkolvasásra, szörfölésre is vonatkozik). De még csak belső szabályzat sem kell ahhoz, hogy megkockáztassunk egy felmondást, ha a munkánkat nem végezzük el, miközben bizonyítható, hogy munkaidőben magáncéllal neteztünk. Van jogerős példa is: a bíróság kimondta, hogy egy német cég jogosan szüntette meg annak a dolgozójának a munkaviszonyát, aki kb. 17 ezer olyan fájlt – köztük filmeket és zenéket – töltött le a számítógépére, ami jelentősen lassította a munkahelyi szervereket
TANULSáG: munkahelyen, munkaidőben minimalizáljuk a magáncélú internethasználatot, ne facebookozzunk, olvasgassunk, játsszunk stb.
Ne használjuk az internetet sárdobálásra!
Mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz, de… A munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatja. így a munkavállaló súlyos kötelességszegést követ el, ha olyan magatartást tanúsít, amely alkalmas a munkáltató üzleti tekintélyének lejáratására (Mfv. II. 10250/1981). Mindez azt jelenti, hogy a munkahelyen és azon kívül sem tanúsíthat a munkavállaló olyan magatartást, ami alkalmas a cége jó hírnevének, gazdasági érdekének veszélyeztetésére. Ebből a szempontból veszélyes terep a Facebook, amelyen ha nem is írjuk le konkrétan a cég nevét, de ha az adatlapunkon elérhető, hogy hol dolgozunk, máris beazonosítható, ha a munkánkkal kapcsolatban írunk.
TANULSáG: kétszer gondoljuk át, hogy mit teszünk közzé a munkánkkal vagy a cégünkkel kapcsolatban a közösségi médiában, mert következményei is lehetnek annak, ha a munkáltatónkat ott kritizáljuk. A problémákat mindig érdemes házon belül, a felettes bevonásával megbeszélni. Ha pedig ez nem megy, elgondolkodni a váltáson, amiben a HSA is segítséget tud nyújtani.