Szerintünk az álláskereső nem robot, a munkaadó pedig nem rabszolgatartó. Mi az embert látjuk mindkét félben. De mi is azok vagyunk… Kollégáinkat bemutató sorozatunk 19. részében a HSA második legnagyobb, szegedi irodájának munkatársát, Ihász-Balatoni Barbarát mutatjuk be.
Éppen nagy utazásra készült Barbara, amikor beszélgettünk. Októberben lesz az első házassági évfordulója, és mivel férje Kanadában tartózkodik egy három hónapos ösztöndíjjal, kiutazik hozzá, hogy együtt ünnepeljenek. „Nagyon várom az utat, igazi ajándék lesz mindkettőnknek. A férjem Montrealban van, onnan kiindulva tervezünk túrát Qebecbe, Ottawába és Torontóba” – árulta el a részleteket. Jól megérdemelt pihenés lesz ez, hiszen ahogyan azt a szegedi HSA-irodavezető, Varga Dávid elárulta, Barbarát idén már kétszer is ellenőrizték, és mindkétszer 99 százalék feletti minősítést kapott a munkájára.
Eredetileg történésznek tanult
„Ezeken a belső kontrollokon javító szándékkal mindent ellenőriznek és pontoznak, amivel foglalkozom. Először márciusban, aztán két héttel ezelőtt került rám a sor, és büszke vagyok arra, hogy jó eredményeket értem el, hiszen a szegedi a második legnagyobb HSA-iroda, így nagy felelősség van rajtunk” – fogalmazott Barbara, aki tavaly nyáron csatlakozott a csapathoz adminisztrátorként. Feladatai közé tartozik – a teljesség igénye nélkül – a diák munkavállalók be- és kiléptetése, részt vesz a bérszámfejtésben, követi a dolgozók adatváltozásait, kiküldi a számlákat a partnercégeknek és rögzíti azokat a rendszerben. „Az elején nehéz volt felvenni a tempót, mert teljesen más területről érkeztem, az egyetemen történésznek tanultam. Kicsit idegen volt ez a világ, de sokat segítettek a szegedi kollégák a beilleszkedésben. A nagy nyári bérszámfejtési hullám kezdetén érkeztem, úgyhogy egyből a mély vízbe ugrottam, de szerencsére megtanultam úszni” – mosolyodott el.
Kihívást jelentő munkát keresett
Mint mondja, alapvetően mindig is bölcsész beállítottságú volt, ezért is választotta a történész szakot, amikor a továbbtanulásról döntött. „Az volt a tervem, hogy a diploma megszerzése után tovább folytatom az iskolát a PhD doktori fokozat megszerzéséig, amire fel is vettek, de az anyagi vonzatát nem akartam vállalni, ezért inkább munkát kerestem” – tudtuk meg Barbarától, aki ezt követően egy adatrögzítői pozícióban helyezkedett el, amelyben hét hónapig dolgozott, de mivel az nagyon monoton, nem sok gondolkodást igénylő munkakör volt, amiben nem találta meg a kihívást hosszabb távon, tovább keresgélt, és akkor találkozott a HSA álláshirdetésével, azon keresztül pedig a jelenlegi munkájával.
Novembertől továbbképzi magát
„Itt egy percre sem unatkozom, folyamatos a pörgés egész nap. Bár úgy tűnik, hogy az összes nap ugyanazokat a problémákat kell megoldanunk, valójában minden eset különböző, én pedig nagyon szeretem ezt, főleg a párhuzamos feladatok, a multitasking részét a napjaimnak – árulta el Barbara, aki egy jó hírről is beszámolt. – Újdonság, hogy novemberben elkezdek egy TB- és bérügyintézői tanfolyamot, mert szeretnék újat tanulni, szakmailag fejlődni.”
Egyetemi szerelemből házasság
Noha néhány évvel ezelőtt nem ez volt az elsődleges karriercélja, az iméntiekből is látszik, hogy megtalálta a számításait a HSA-nál. Szegedtől mindenesetre sokkal többet kapott egy diplománál. „Egy Győr melletti községből, Mezőörsől származom, és Pápán jártam középiskolába. Azért választottam a szegedi egyetemet, mert rokoni szálak révén már ismertem a várost, és nagyon megtetszett. A mai napig szeretem az itteni pezsgő életet és hogy élhetős városról van szó. A férjemet is az egyetemen ismertem meg, így nem volt kérdés, hogy itt maradok” – mesélt arról, hogyan került Északnyugat-Magyarországról délre.
Franciaország, Izland, Izrael
Idő közben fél évet Franciaországban is élt egyetemistaként Erasmus-ösztöndíjjal a Nantes melletti Angers városában. „Már a középiskolában tanultam franciát, de jó volt megtapasztalni, hogy milyen egy idegennyelvet a mindennapokban használni, amikor minden megszólalásoddal azt használod. Beleszerettem Angers-be, és érdekes módon sok barátot szereztem odakint, akikkel azóta is tartom a kapcsolatot – osztotta meg, és talán ennek a külföldi tapasztalatának is köszönhető, hogy szeret új kultúrákat felfedezni: férjével Izlandon voltak nászúton, idén pedig Izraelbe utaztak el. – Izland csodálatos hely, teljesen más világ. De ugyanezt elmondhatom Izraelről is, ahol Jeruzsálemben és a Holt-tengernél is jártunk. Ezek életre szóló élmények, úgyhogy ha adódik ilyen lehetőség, igyekszünk megragadni.” Követendő a példa, jó utat kívánunk Kanadába is!