Január elsejétől életbe lépett a fordított adózás a munkaerő-kölcsönzésben, ami röviden-tömören annyit tesz, hogy az áfával innentől nem a kölcsönbeadónak, hanem a kölcsönvevőnek kell elszámolnia. Ez persze rengeteg kérdést felvet, ezeket próbáljuk tisztázni.
Mi változott a törvény módosulásával?
A 2014. december 31-ig hatályos szabályozás szerint csak az olyan munkaerő-kölcsönzési szolgáltatásokra vonatkozott a fordított adózás, amelyek építőipari tevékenység elvégzésére lettek megrendelve (például ingatlan létrehozása, átalakítása, bővítése, bontása). Január 1-jétől azonban ez már minden munkaerő-kölcsönzésre vonatkozik, függetlenül a tevékenység céljától.
Miért volt szükség a fordított adózás bevezetésére a munkaerő-kölcsönzésben?
Elsősorban azért, hogy megtisztuljon a piac, hiszen az elmúlt időszak legnagyobb adóvisszaélései ezen a területen történtek. Számítások szerint éves szinten 30–35 milliárd forintot csaltak el bizonyos szolgáltatók, amelyek irreális előnyhöz jutottak a tisztességesen működő munkaerő-kölcsönzőkkel szemben. Megtehették például azt, hogy olyan árajánlattal álltak elő, ami nemhogy a vállalkozásuk működését nem fedezte, de még a kikölcsönzött munkavállalók bekerülési költségeit sem. Magyarán a minimálbér és járulékainál is olcsóbb munkaerőt ígértek, és úgy tudtak mégis nyereségesek lenni, hogy az áfát „bevételként”, nem pedig adóként könyvelték el.
Hogyan oldja meg a fordított adózás a visszaélések problémáját?
A fordított adózás biztosítja az átláthatóságot a hatóság számára, hiszen miután az áfával innentől nem a kölcsönbeadónak, hanem a megrendelőnek kell elszámolnia, megszűnik annak a lehetősége, hogy a csalók fiktív szerződésekkel, hosszú alvállalkozói rendszereken keresztül eltüntessék az áfa összegét.
Mikortól lép gyakorlatban is életbe a fordított adózás a munkaerő-kölcsönzésben?
A fordított adózás 2015. január 1-től él ezen a szolgáltatási területen, tehát az ezt követő tevékenységre kell már alkalmazni. Ebben a tekintetben azonban nem a számlán szereplő teljesítési dátum számít, hanem a számla kézhezvételének időpontja. Tehát ha például a számla szerinti teljesítés 2014. december 28., de csak januárban veszi kézhez azt a megrendelő, akkor már a fordított adózás lép életbe.
Milyen feltételei vannak a fordított adózásnak?
A fordított adózás alapfeltétele, hogy a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő fél is Magyarországon nyilvántartásba vett áFA adóalanynak minősüljön. Ugyanakkor a kizárólag közérdekű vagy egyéb sajátos jellegére tekintettel adómentes tevékenységet végző szereplő esetében nem alkalmazható a fordított adózás.
Mi az, ami nem változik?
A kölcsönvevőnek továbbra is résen kell lennie, a saját érdekében meg kell győződnie arról, hogy a munkaerő-kölcsönző a szabályok szerint jár-e el. Ha ugyanis munkaügyi ellenőrzést kap a szolgáltató cég, akkor a szerződések átvilágítása során a hatósági ellenőrzés könnyen átterjedhet a megrendelőre is. érdemes tehát a saját portán is rendet tartani, a munkaszerződéseket naprakészen, a hatályos szabályoknak megfelelően kezelni, mert egy ilyen audit minden apró hibát feltár, a büntetés pedig 30 ezer forinttól akár 20 millióig is terjedhet. Tanácsos megelőzni a bajt, és munkaügyi tanácsadó segítségével felkészülni az ellenőrzésre, hiszen a rejtett, nem tudatos szabálytalanságok ekkor még „tét nélkül” kerülhetnek a felszínre.