Bonyolódott és szigorodott a béren kívüli juttatások rendszere január 1-jétől, a munkavállalók mozgásterét elsősorban az új, évi 200 ezer forintos keretösszeg korlátozza. Mi változott és mi nem a cafeteriában 2015-től? Mutatjuk!
A cafeteriában bekövetkező változások elsősorban a béren kívüli juttatásokat érintették és szigorították. 2014-ben még az úgynevezett 500 ezer forintos szabály vonatkozott ezekre az elemekre, ami viszonylag nagy szabadságot adott a munkavállalóknak, hiszen csak arra kellett figyelniük, hogy éves szinten ne lépjék túl a félmilliós összeget ezek együttes elköltésében – feltéve, hogy volt egyáltalán ilyen mértékű cafeteriájuk. Ez a szabály viszont január elsejétől megszűnt, és a helyébe az úgynevezett keretösszeg, illetve a rekreációs keretösszeg lépett.
A béren kívüli juttatásokat két külön csoportra bontották, így a kezelésük is külön történik. Az egyik csoportot a keretösszeg határozza meg, amely 35,7 százalékos kedvezményes adózás mellett nettó 200 ezer forintig (bruttó 271 400) költhető. Ebbe tartozik az iskolakezdési támogatás, az Erzsébet-utalvány, az egészségpénztári és önkéntes magánnyugdíj-pénztári befizetés, a helyi közlekedési bérlet, a munkahelyi étkeztetés, valamint az önsegélyező pénztári tagdíj. Ezekre tehát összességében nem lehet 200 ezer forintnál többet költeni. Az egyes elemek egyéni korlátai nem változtak, tehát például Erzsébet-utalványban ugyanúgy legfeljebb havi 8 ezer forint kérhető kedvezményes adózással, mint tavaly.
A másik csoportot szintén 35,7 százalékos adózás mellett a rekreációs keretösszeg szabályozza, ennek a felső összeghatára azonban jóval magasabb, évi 450 ezer forint. Ezt a pénzmagot a SzéP kártya három alszámláján lehet elvetni. Az éttermekben, gyógyfürdőkben és strandokon elkölthető vendéglátásra 150 ezer forintig, a belföldi turizmusra felhasználható szálláshelyre 225 ezer forintig, a sport-, szabadidős- és wellnessprogramokra szolgáló szabadidőre pedig 75 ezer forintig lehet utalni évente.
A keretösszeg és rekreációs keretösszeg természetesen egész éves munkaviszony esetén érvényes, az év közben belépő vagy kilépő dolgozóknál a munkaviszonyban töltött naptári napok számával kell arányosítani a határokat. Ha valaki túllépi a fent említett összegeket, az ezeken felül eső részre már nem a kedvezményes, hanem az 51,17 százalékos adózás vonatkozik.
Mit nem érintettek a 2015-ös változások?
Az Ajándék/Bevásárlási utalványra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint 2014-ben, azaz 51,17 százalékos közteher mellett és felső összeghatár nélkül adható a munkavállalónak. Ez elsősorban széleskörű felhasználhatósága miatt előnyös, hiszen olyan mindennapos árucikkekre „válthatja be” a dolgozó, mint például a szépségápolási termékek, tisztítószerek, ruházat, gyógyszer vagy nem fogyasztásra kész élelmiszer.
Nincs változás a tavalyihoz képest az adómentes juttatások terén sem. Továbbra is 0 százalékos adózással adható évi 50 ezer forintos korlátig a KULTúRA utalvány (pl. színház-, koncert- vagy múzeumbelépő vásárlására), valamint összeghatár nélkül a sportrendezvények látogatására felhasználható HAJRá! utalvány. Ebbe a körbe tartoznak a kockázati, élet- és egészség-biztosítások is, amelyek viszont együttesen csak a minimálbér 30 százalékáig igényelhetőek havi szinten. Cafeteriából adómentesen lehet lakáshitelt is törleszteni legfeljebb a vételár 30 százalékáig vagy összesen 5 millió forintig öt évre visszamenően.