Bár a hazai foglalkoztatás terhei a legmagasabbak közé tartoznak Európában, van lehetőség a költséghatékonyságra. Erre jó az egyszerűsített foglalkoztatás, amelynél olcsóbban nem lehet munkavállalót alkalmazni. De mégis mennyibe kerül ez 2015-től?
Az egyszerűsített foglalkoztatás elsősorban az olcsósága miatt vonzó. Hogy mennyire olcsó? 2015-től a minimálbér 604 forint/óra, de ha egyszerűsített foglalkoztatásban alkalmazunk, ennek csak a 85 százalékát kell kifizetnünk, azaz 513 forintot óránként. Hasonló a helyzet a szakképzettséget igénylő feladatköröknél, amelyek esetében a garantált bérminimumot 702 forintos órabérben határozták meg január 1-jétől. Ugyanez egyszerűsített foglalkoztatással viszont csak az említett összeg 87 százaléka, azaz óránkénti 611 forint. Ez azért nem minden, hiszen közterhet is fizetniük kell a munkáltatóknak, ami mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén 500 forint/nap/fő, alkalmi munka esetén ennek a duplája – de még így is megéri.
További költségek is lehetnek, például a 22–06 óra közötti munkavégzésre 15 százalékos éjszakai pótlék jár az egyszerűsített foglalkoztatottnak. Ennél súlyosabb és feltehetően gyakoribb eset a túlóra pótlék, aminek a mértéke már 50 százalékos és a napi 8 óra feletti munkaidőre kell kifizetni. Ebben azonban van lehetőség „játékra”, hiszen többnapos bejelentés esetén a 8 órát átlagként kell kezelni. Magyarán ha egyik nap 12 órát dolgozik az alkalmazott, a másikon pedig csak 4-et, akkor nincsen túlóra, hiszen az átlag 8. Ez főleg az időjárás szeszélye által kiszolgáltatott mezőgazdaságban jelent könnyebbséget a munkáltatóknak.
Külön kategóriát képviselnek a vasárnap és ünnepnapok. Ha nem vasárnaphoz köthető tevékenységet mégis vasárnap kell elvégezni (pl. bolti eladó), akkor 50 százalékos vasárnapi pótlékra jogosult a foglalkoztatott. Ha ezen a napon túlórázni is kell, akkor 50+50 százalék jár a vasárnapi, illetve a túlóra pótlék miatt. A fizetett ünnepnapokon való munkáért – például ha augusztus 20-án egy étteremben mosogatóként alkalmaznak valakit – 100 százalékos pótlék jár.
A különböző pluszok által megnövekedett bérrel úgy kell sakkozni, hogy egyszerűsített foglalkoztatásban az adómentesség felső határa feladatkörtől függően a minimálbér vagy a garantált bérminimum napi összege (4830, illetve 5620 forint) – ha ennél többet keres az alkalmazott, az ezeken felül eső rész után SZJA-t kell fizetnie a munkáltatónak. Arra is kell figyelni, hogy 2015-ben fejenként 9960 forintban maximalizálták az egy napra kiutalható bért. Természetesen kereshet ennél többet is az egyszerűsített foglalkoztatott, ekkor azonban további adó keletkezik.
Hiába van szó mindezzel együtt is olcsó alkalmazásról, sokszor nem az egyszerűsített foglalkoztatás az ideális választás. Eleve függ a főállású munkavállalók számától, hogy hány embert lehet egyszerű foglalkoztatásban alkalmazni (pl. hattól húsz főállású esetén is csak négy főt), ráadásul egy naptári éven belül nem lehet 120 napnál tovább dolgoztatni így senkit sem idénymunkában (alkalmi munkában pedig 90 nap a határ). Ha több munkavállalóra és/vagy hosszabb időre szóló munkaerőre van szükség, inkább a munkaerő-kölcsönzés lehet a megoldás.