Azt tapasztaljuk, hogy miközben a feladatok nem kiegyensúlyozottan oszlanak el a cégeknél, a munkaidő sokszor mégis egyenletesen van beosztva. Pedig törvény adta lehetőségek vannak arra, hogy a munkaidőt jobban igazítsuk a feladatok mennyiségéhez, ehhez azonban ismerni kell az alapvető munkajogi fogalmakat. Mi most azt is megmutatjuk, hogy milyen „kiskapuk” vannak.
Munkanap
Jogilag alapvetően ugyanazt értjük munkanapon, amit egy naptári napon, azaz 0–24 óráig tarthat. Azonban a munkáltató el is tolhatja ezt a megszakítás nélküli 24 órát 6 órától 6 óráig, így a munkanap kezdete és vége nem esik ugyanarra a naptári napra.
Miért fontos ez?
Ha a munkáltató 6-tól 6 óráig határozza meg a munkanapot, és mondjuk március 14-én este 22 órakor kezdődik a műszak, ami március 15-én reggel 6 órakor ér véget, az teljesen szabályos annak ellenére is, hogy 15-e munkaszüneti nap. Sőt, a 15-re eső hat órányi munkaidőre munkaszüneti napi pótlék sem illeti meg a munkavállalót, hiszen jogilag a 14-i munkanapja tartott reggel 6 óráig.
Heti pihenőidő
A munkavállalót munkahetenként legalább 48 órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő illeti meg. Gyakorlatban és általánosságban ez szokott lenni a szombat-vasárnap, azonban a munkanaphoz hasonlóan a munkahét sem feltétlenül hétfőtől vasárnapig tart, mint a naptárban. A munkáltatónak lehetősége van itt is eltolni a munkahét megszakítás nélküli 168 óráját például szerda 6 órától a következő szerda 6 óráig. A lényeg, hogy a heti pihenőidőt ennek megfelelően kell kiadni.
Miért fontos ez?
A heti 48 órányi egybefüggő pihenőidőt a munkáltató beoszthatja úgy is, hogy egyik héten csak 40 órát biztosít, a következő héten pedig 56 órát. Ehhez semmi másra nincs szükség, csak a munkaidőkeret alkalmazására. A lényeg az, hogy a munkaidőkeret átlagában kell kijönnie a 48 órányi egybefüggő heti pihenőidőnek, ami az említett példában, két hét viszonylatában teljesül. így ha olyan időszak következik, amelyben több a feladat, lehet kevesebb pihenőidővel alkalmazni a munkavállalókat, akik ezt visszakaphatják egy olyan időszakban, amikor kevesebb a munka. A munkaidőkeret maximum négy hónapos lehet, ami már elég tág mozgásteret biztosít, ezen belül kell kijönnie a heti átlagnak, de idényjellegű munkával foglalkozó cég esetén fél éves is lehet. Fontos, hogy a heti pihenőidőnek havonta egyszer legalább vasárnapra kell esnie minden esetben!
Pihenőnap
Egy naptári nap, vagy a munkarendben a munkáltató által meghatározott egybefüggő 24 óra, amelybe mindenképpen bele kell esnie a 7 és 22 óra közötti időtartamnak.
Miért fontos ez?
Munkaidőkeret esetén egyenlőtlen munkaidő-beosztás mellett lehetőség van a heti pihenőidő helyett heti két pihenőnapot egyenlőtlenül kiadni a munkavállalónak. Azaz ennek nem kell egymást követő két napnak, egybefüggő 48 órának lennie, hanem lehet egy szerda és egy vasárnap is például.
Napi pihenőidő
Két munkanap között minimum egybefüggő 11 órányi pihenőidőt kell biztosítani a munkavállalónak. Ez csak akkor lehet kevesebb (8 órányi), ha a munkáltató tevékenysége több műszakos, megszakítás nélküli, idényjellegű vagy osztott munkaidőben történik. Viszont január 1-től új szabály, hogy ha 11 óránál kevesebb a napi pihenőidő, két egymást követő napi pihenőidőnek összességében akkor is legalább 22 órásnak kell lennie.
Miért fontos ez?
Ez a szabály gyakorlati problémát okozhat, adott esetben szükségessé válhat két munkanap között egy pihenőnap beiktatása. Például ha hétfőn 14:00-22:00-ig, kedden 6:00-18:00-ig, szerdán 6:00-14:00-ig volt a munkaidő, az törvényellenes. Hiszen az első munkanap között 8 órányi, a második és a harmadik között 12 órányi pihenőidő volt, amelyek összege nem éri el a 22 órát. Ha a kedd és a szerda között 14 óra pihenőidő lett volna, az sem lenne gond, hogy az első két nap között csak 8 óra van, mert a két egymást követő napi pihenőidő összege kiadná a 22 órát.
Ha további hasznos munkajogi tippekre kíváncsi, keresse bizalommal a HSA szakértő csapatát!