Hiszünk abban, hogy ha korrekt a kapcsolat, akkor a munkavállaló jobban teljesít, a munkaadó hálás, és végül mindkét fél elégedett. Közvetítőként igyekszünk példát mutatni ebben, ezért életre hívtuk a „Hónap példaképe” programunkat. Hónapról hónapra elismerünk egy-egy a HSA-n keresztül dolgozó, kiemelkedő hozzáállású munkavállalót. Március példaképei: Torak Nadiia és Torak Serhii.
Lassan két éve lesz, hogy megválasztjuk a Hónap példaképeit, de ezúttal rendhagyó módon nem egy emberre esett a választásunk, hanem egy párra. Torak Nadiia és Torak Serhii nemcsak munka-, hanem házastársak is, különbséget pedig nem akartunk és nem is tudtunk volna tenni köztük. „Ők a legrégebbi, egyben leghűségesebb munkavállalóink az állományban. Szolnoki pályafutásuk alatt soha nem volt igazolatlan hiányzásuk, táppénzen sem voltak. Munkájukkal, a munkához való hozzáállásukkal a partnerrel együtt, kölcsönösen meg vagyunk elégedve” – indokolta a döntést a szolnoki HSA-iroda projektvezetője, Aszódi Zoltán.
A jó fizetés vonzotta őket a HSA-hoz
2017 szeptemberében kezdtek el dolgozni a HSA-n keresztül, kifejezetten a munka miatt érkeztek hazánkba Ukrajnából. „Ott is vannak hasonló cégek, de jóval kevesebb a fizetés, így nekünk nagy ugrást jelentett a magyarországi munka” – árulta el Serhii, aki feleségével együtt a Derula Kft.-nél dolgozik a HSA kölcsönzött munkavállalójaként, egészen pontosan a faipari vállalat prés részlegén. „Szalag mellett kell falemezeket egymásra helyeznünk. A betanulás nehézkes volt a nyelvi akadályok miatt, viszont mostanra megszoktuk a környezetet és magát a feladatot is, amiben nagy szerepet játszott a kollégák segítőkészsége” – tette hozzá Nadiia. Mindkettejüknek magas szintű végzettsége van, a nő idegenvezető, a férfi agrármérnök, de a saját szakmájukban sosem dolgoztak, ellenben Ukrajnában az egészségügytől kezdve a fizikai munkákig sok mindenbe belekóstoltak.
Nemcsak munkát, hanem barátokat is kaptak
Tíz éve házasodtak össze, van egy kilenc éves kisfiúk, aki otthon maradt a nagymamánál. „Jó kezekben van otthon, ezért nem akartuk magunkkal hozni Magyarországra, mert az idegen nyelv miatt hosszabb távon nehéz lenne neki. Persze látogatóba jön hozzánk, a nyáron is tervezzük, hogy itt lesz velünk egy darabig. Ettől függetlenül nagyon hiányzik nekünk, igazából ő és a szüleink hiányoznak Ukrajnából” – fogalmazott Nadiia. A gyerek miatt sem tervezték hosszú évekre a magyarországi munkavállalást, de már másfél éve itt élnek, és most úgy tervezik, hogy 2019 végéig még mindenképpen maradnak, a többit pedig majd meglátják. „Elég sok magyar barátunk lett, jártak már náluk a szálláson látogatóban, és minket is hívtak vendégségbe. Sosem éreztük magunkat idegennek, pozitívak a benyomásaink az itt élőkről” – tudtuk meg Serhiitől.
„Megbecsülnek minket, ezért vagyunk még itt”
A napjaikat csendesen élik, amikor éppen nem dolgoznak, akkor pihennek a szállásukon, filmet néznek, vagy pedig nyakukba veszik a várost, és felfedezik Szolnokot. „Odahaza horgásztam, az volt a hobbim, de Magyarországon engedély kell hozzá, így most nem csinálom. Ukrajnában amúgy papír sem kell hozzá” – árulta el a férfi. Felesége pedig kézműves dolgokat készít szabadidejében, régebben pedig röplabdázott és kosárlabdázott. Nem számítottak az elismerésre, de nagyon örültek, hogy a munkájukat díjazta a HSA. „Meg vagyunk elégedve a céggel, aminek a legjobb jele, hogy még mindig itt vagyunk. Minket a munkán kívül nem köt ide semmi, így az, hogy még mindig a HSA-nál dolgozunk, azt jelenti, hogy megbecsülnek minket” – zárta szavait Nadiia.