loader image

Van-e még munkaerő minimálbérért Magyarországon?

Tíz éven belül több mint a duplájára nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum összege, 2020-tól pedig újabb nyolc százalékos emelés várható. Mit jelent mindez a munkaerőpiac szempontjából? Milyen területeken lehet munkavállalót találni a legkisebb adható fizetésért jelenleg? Ezeket a kérdéseket jártuk körbe a HSA hiteles tapasztalatai alapján.

2019. január elsejétől a minimálbér 149 ezer forintra, a garantált bérminimum 195 ezer forintra nőtt, ami azt jelenti, hogy a 2010-es állapothoz képest mindkét kategória összege több mint megduplázódott. Már az is tudvalévő, hogy 2020-tól újabb nyolc százalékos emelés következik, amivel 161 ezer, illetve 210600 forint lesz a legkisebb adható fizetés teljes munkaidős foglalkoztatás esetén. Hiába emelkednek azonban a bérek, a törvény által előírt minimummal a keleti országrészben is egyre kevesebb helyen lehet munkavállalóhoz jutni.

„Nyugat-Magyarországon már öt-hat évvel ezelőtt jellemző volt, hogy minimálbérért alig lehetett munkavállalót találni, de az elmúlt egy-két évben ez a tendencia Kelet-Magyarországra is begyűrűzött” – adott helyzetjelentést Oláh Csongor, a 15 keleti településen irodát működtető, így a térséget behatóan ismerő HSA régióvezetője. „Régen egy cég feladott egy álláshirdetést, és kedvére válogathatott a jelentkezőkből. Mostanra ez a viszony megfordult, az álláskeresők válogatnak a cégek között, és akár egyik pillanatról a másikra is elcsábíthatóak, ha máshol jobb ajánlatot kapnak.”

Ebből egyenesen következik, hogy a bérverseny miatt a minimum egyszerűen már nem elegendő a legtöbb területen. „Fizikai munkában lényegében kizárt, hogy a minimálbér vonzó legyen a dolgozóknak, mert sok a munka és kevés rá az ember. A legalacsonyabb fizetés elsősorban a szakképzettséget nem igénylő adminisztratív, asszisztensi feladatok esetén lehet még opció” – árulta el Oláh Csongor. Ezekben a munkakörökben egyrészt vonzó az irodai környezet, másrészt sokszor egyéni élethelyzetekből fakad, hogy kevesebb pénzért is elvállalják a munkát. Például gyermeknevelés esetén a kiszámítható munkaidőbeosztás lehet döntő tényező.

Sok cég a korábbi béren kívüli juttatások bérbe való beépítésével igyekezett eleget tenni az elmúlt évek minimálbér-növekedésének, ezzel azonban a munkavállalók reálkeresete nem sokat változott a cafeteria párhuzamos elvételével. Az utóbbi idő különböző szakszervezeti megmozdulásaiból jól látszik, hogy a munkavállalói igények az előírt nyolc százalékos bérnövelés helyett bőven tíz százalék felettiek. Sokkal kevesebbért a munkaerő-kölcsönzéstől sem lehet elvárni a megoldást, hiszen a szolgáltató cég sem mentesül a bérverseny hatásai alól. Ugyanakkor a szakmai mellett anyagi szempontok miatt is érdemes a HSA szolgáltatásait igénybe venni a létszámproblémákkal küzdő cégeknek.

„Ahhoz, hogy megtaláljuk azt a fizetést, ami a cégnek a legkisebb költséget jelenti, de elég ahhoz, hogy legyen érte kellő számú és minőségű munkaerő, rendkívül jól kell ismerni az 50-60 kilométeres körzetben lévő vállalkozások bérszínvonalát. Ekkora területen valósul meg ugyanis az elszívóhatás. A HSA-nál ebben sokat tudunk segíteni, hiszen lassan húsz éve vagyunk jelen a keleti régió egyik vezető munkaerő-kölcsönzőjeként” – zárta szavait Oláh Csongor. Ha az ön cége nem szeretne munkaerőhiánnyal küzdeni, de közben a szükségesnél nem szeretné jobban megnövelni a kiadásait, keresse a HSA-t bizalommal!