Miközben napról napra közeledik március 15-e, amely idén nemcsak az 1848-as szabadságharc emlékműsorait hozza el, hanem az új Polgári törvénykönyvet és a Munka törvénykönyvének „ráncfelvarrását” is, más fontos munkaügyi kérdésekben már megváltozott a jogalkotás. Módosultak a munkaügyi ellenőrzés szabályai.
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (Met.) az összes munkáltatóra kiterjed, legyen szó általános munkaviszonyról, közalkalmazotti vagy köztisztviselői jogviszonyról, egyszerűsített foglalkoztatásról, fiatal munkavállaló alkalmazásáról, megbízási szerződésről vagy munkaerő-kölcsönzésről. De mit is szabályoz ez a törvény pontosan? A munkaügyi ellenőrzést végző felügyelő arra kíváncsi, hogy a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti kapcsolat jogszerű-e. Ténylegesen munkaviszonyról van-e szó? Nem színlelt foglalkoztatás húzódik-e meg a háttérben? Vállalkozótól való megrendelés esetén írtak-e megbízási szerződést? és a hasonló kérdések gombaként nőnek ki egymás után a munkaerőpiac táptalaján.
A 2013. december elsején életbe lépett módosítás szerint eztán nem évente február 20-ig adják ki az ellenőrzési irányelveket, hanem mindig az ellenőrzési időszakot megelőző 45 napig. De nemcsak az időpont változott, hanem az is, hogy mire terjed ki a munkaügyi ellenőrzés. Az alappillérek a következőek:
– a jognyilatkozatok alakszerűsége, a munkaszerződés tartalmi elemei, a foglalkoztató írásbeli tájékoztatási kötelezettsége,
– a foglalkoztatás létesítésével, megszüntetésével kapcsolatos bejelentési kötelezettség,
– a nők, fiatalkorúak és megváltozott munkaképességűek alkalmazásával kapcsolatos szabályok,
– a munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezések,
– a kollektív szerződésben megállapított munkabér mértéke és védelme (alapbér megállapítása, teljesítménybérrel kapcsolatos szabályok, Mt. szerinti távolléti díj stb.),
– a munkaviszony megszűnésével összefüggő igazolások kiadása, az elszámolás megtörténte,
– a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályok,
– a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásának előírásai (pl. tartózkodási engedély).
Munkaerő-kölcsönzésre létrejött munkaviszony esetén az ellenőrzés kiterjed a kölcsönbeadóra és a kölcsönvevőre is, és a tavaly decemberi módosítás értelmében a foglalkoztató már nem kérvényezheti saját maga munkaügyi ellenőrzés alá vonását. Ugyanakkor több korábbi elem is kikerült a Met.-ből, mint például a munkáltató nyilvántartási kötelezettsége, a szakszervezet szervezésével összefüggő munkáltatói kötelességek, az egyenlő bánásmód követelménye vagy a munkaidő kedvezményére vonatkozó szabályok. Ezeket már nem vizsgálhatja a felügyelő.
A következő részben azt mutatjuk be, hogy mely esetekben lehet bírságot kiszabni, és ennek milyen mértékei vannak.