Akár tízmillió forintos bírságot is fizethet az a cég, amelyik megszegi a tavaly év végén módosult munkaügyi ellenőrzés szabályait. Sőt, visszaeső esetén ennek a súlyos összegnek a dupláját is. A HSA Kft. most bemutatja, mennyit spórolhat, ha a törvényes úton jár!
Cikksorozatunk előző részében azt fejtegettük, hogy a 2013. december 1-vel módosult törvény értelmében hogyan változtak meg a munkaügyi ellenőrzés szabályai, a felügyelő eztán mit ellenőrizhet és mit nem. Ezúttal arról írunk, miként szankcionálható a vétkes vagy mulasztó munkáltató. Tulajdonképpen két lépcsőfoka van a büntetésnek: 1. a tapasztalt szabálytalanságok miatt a foglalkoztatás tiltása, 2. a vétség mértékétől függően bírság kiszabása.
Mikor tiltható a foglalkoztatás?
A munkaügyi felügyelőnek meghatározott esetekben van joga a foglalkoztatás beszüntetéséhez, ezért a retorzió elkerülése érdekében érdemes odafigyelni a következő „problémaforrásokra”: jognyilatkozatok alakszerűsége, életkori feltételek (gyerekmunka tilalma), bejelentési kötelezettség, nők, fiatalkorúak és megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos szabályok, harmadik országbeli állampolgárok engedélyei, munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó előírások. Ha a felsoroltak bármelyikében szabálytalanságot fedez fel a felügyelő, betiltathatja a foglalkoztatást. Sőt, amennyiben a jognyilatkozatok alakszerűségében vagy a bejelentési kötelezettségben történt mulasztás, az eltiltás időtartama alatt is kötelezheti a munkáltatót az alkalmazott kifizetésére.
Miért szabható ki bírság?
öt olyan eset van, amelynek fennállása esetén a munkaügyi felügyelő köteles pénzbírsággal büntetni a munkáltatót.
– nem megfelelő a foglalkoztatásra irányuló jognyilatkozat alakszerűsége, illetve az alkalmazott nem felel meg az előírt életkori feltételeknek,
– a foglalkoztató nem tesz eleget a bejelentési kötelezettségének,
– a munkáltató megsérti a jogszabályban vagy a kollektív szerződésben meghatározott munkabér összegére vagy a kifizetés határidejére vonatkozó rendelkezést,
– úgy folytat munkaerő-kölcsönzési tevékenységet, hogy nincsen hatósági nyilvántartásba véve,
– a munkáltató megszegi az alkalmazottak írásbeli tájékoztatásának és részükre az igazolások kiadásának előírásait.
Fontos megjegyezni, hogy nem lehet büntetni abban az esetben, ha a szabályszegés óta eltelt legalább három év. Figyelem, csak attól a naptól ketyeg az óra, amelyen megszűnt a jogsértés!
Mennyi az annyi? A bírság összege
Nagyok a határok, meg lehet úszni a szabálysértést könnyedén, adott esetben viszont komoly fájdalmakkal is járhat a pénzbüntetés kifizetése. A bírság összege minimum harmincezer, maximum tízmillió forint. Utóbbi szám már meglehetősen rémisztően hangzik. Persze ennek is vannak fokozatai, kisebb vállalkozások esetén a büntetés is kisebb: 20 fő alatti létszámú cégnél ötmillió forint a büntetési plafon, ha pedig a foglalkoztató természetes személy, és nem egyéni vállalkozás keretében alkalmaz, akkor csak egymillió. Ugyanakkor a visszaesők esetében kétszer olyan vastagan fog a bírák tolla: amennyiben valaki ugyanazt a jogsértést követi el három éven belül másodszor (vagy többedszer), a fent említett összegek duplájával kell számolni.