Egyre elterjedtebb a kiválasztás során a telefonos állásinterjú, ami sok szempontból különbözik a személyes verziótól. Mivel a HSA is gyakran alkalmazza ezt a módszert, gyakorlatias megközelítésből leírtuk, milyen témák kerülhetnek szóba és hogyan lehet felkészülni a telefonos állásinterjúra!
A cégeket két dolog motiválja abban, hogy alkalmazzák a telefonos állásinterjút. Az egyik, hogy ez egy remek előszűrő nekik az önéletrajzok beérkezése után, de még a személyes találkozás előtt, amivel rengeteg időt és energiát spórolnak meg, hiszen így szemtől szembe már csak a tényleg alkalmas néhány jelöltet kell meghallgatniuk. A másik az álláskeresők érdeke is egyben, mivel a földrajzi nehézségek áthidalására is szolgál. Sokszor megesik, hogy egy-egy jelöltnek akár több száz kilométert is kellene utaznia a személyes állásinterjúra, ahol aztán rövid úton kiderül, hogy messze állnak a két oldal igényei és elvárásai egymástól, ami egy egyszerű telefonhívással is felszínre kerülhetett volna.
Mi a különbség a telefonos és a személyes állásinterjú között?
A körülbelül 30 percet igénylő telefonos interjú sokkal direktebb a személyes találkozásnál. Nincsen benne annyi udvariassági kör, amely a feszültségoldást szolgálja. Ehelyett a kérdező célorientáltan azokat az információkat keresi, amelyek a munkáltatót érdeklik. Olyan ez, mint az önéletrajz kibővítése, a telefonos interjúztató elsősorban a „hard kompetenciákra” kíváncsi, azaz hogy a pályázó pontosan mivel foglalkozott idáig, milyen tudásra és tapasztalatokra tett szert, és hogy ez egybe vág-e a cég profiljával. Ezzel szemben a következő lépcsőfokként funkcionáló személyes interjún már azon van a hangsúly, hogy a jelölt személyisége mennyire passzolna a munkaközösségbe, illetve szakmai kérdésekkel, feladatokkal tesztelik a tudását. Erre a telefonos interjún még nem kerül sor.
Számít-e hogyan beszélünk?
Ez elsősorban pozíciófüggő. Például egy mérnöki állás esetében, amely során nem része a mindennapoknak a partnerekkel, vevőkkel való kapcsolattartás, annyira nem számítanak az esetleges beszédhibák. Ugyanakkor ha mondjuk egy értékesítői munkakörről van szó, a kommunikációs képességek szerepe megnő a telefonos állásinterjú értékelésében.
Tippek a telefonos állásinterjúhoz:
1. Készülj fel saját magadból, tudd összeszedetten, időrendi sorrendben, részleteibe menően elmondani, mivel foglalkoztál korábban
2. Amikor az interjúztató először felhív időpont-egyeztetés miatt, mentsd el a számát a telefonodba, mert így tudni fogod, ha legközelebb hív, illetve ha közbejön valami, akkor ezt tudod jelezni neki
3. Az interjú idejére keress egy csendes, nyugodt helyet, ahová érdemes tíz perccel korábban elvonulni, hogy összeszedd a gondolataidat
4. ülő helyzetben a hangod könnyen megremeghet, ezért beszélj inkább álló helyzetben, mert úgy magabiztosabb lesz a hangszíned
5. Kortyolj előtte egy kis vizet, hogy ne száradjon ki a torkod, ne menjen el a hangod
6. Mosolyogj a telefonos interjú közben is, mert ha hiszed, ha nem, az is „áthallatszik”
Tesztelik-e az idegennyelv-tudást?
Azokban a munkakörökben, amelyeknél elvárás a nyelvtudás, rendszeresen előkerül ennek a tesztelése már a telefonos állásinterjúban. általában vagy az interjú azon pontján, amelyen a nyelvismeret kerül terítékre, vagy a legvégén kéri meg az interjúztató, hogy beszéljenek egy kicsit angolul vagy másik elvárt nyelven. A kommunikációs képességet figyelik: megérti-e a kérdéseket, tud-e válaszolni rájuk. Magasabb pozícióknál már a nyelvhelyesség is számít. Számítani kell az éles témaváltásokra, ezzel tesztelik, hogy nem előre betanult szöveggel operál-e a pályázó. Mivel telefonban nem látszanak a nonverbális jelek, amelyek a megértést segítik, és sokszor a vonal sem tiszta, ez sokszor nehezebb, mint a személyes teszt.
Szóba kerül-e a fizetési igény?
Mi a HSA-nál nem kérünk konkrét összeget a jelölttől, csak azt, hogy nagyságrendileg határozza meg egy tól–ig intervallumban az igényeit. Ebből már látjuk azt, hogy a cég lehetőségeibe belefér-e, vagy esély sincs az álláspontok találkozására, amit jelezni is szoktunk már a telefonban.