Egyre elterjedtebb a kiválasztás során a telefonos állásinterjú, ami sok szempontból különbözik a személyes verziótól. Mivel a HSA is gyakran alkalmazza ezt a módszert, gyakorlatias megközelítésből leírtuk, milyen témák kerülhetnek szóba és hogyan lehet felkészülni a telefonos állásinterjúra!
A cégeket két dolog motiválja abban, hogy alkalmazzák a telefonos állásinterjút. Az egyik, hogy ez egy remek előszűrő nekik az önéletrajzok beérkezése után, de még a személyes találkozás előtt, amivel rengeteg időt és energiát spórolnak meg, hiszen így szemtől szembe már csak a tényleg alkalmas néhány jelöltet kell meghallgatniuk. A másik az álláskeresők érdeke is egyben, mivel a földrajzi nehézségek áthidalására is szolgál. Sokszor megesik, hogy egy-egy jelöltnek akár több száz kilométert is kellene utaznia a személyes állásinterjúra, ahol aztán rövid úton kiderül, hogy messze állnak a két oldal igényei és elvárásai egymástól, ami egy egyszerű telefonhívással is felszínre kerülhetett volna.
Mi a különbség a telefonos és a személyes állásinterjú között?
A körülbelül 30 percet igénylő telefonos interjú sokkal direktebb a személyes találkozásnál. Nincsen benne annyi udvariassági kör, amely a feszültségoldást szolgálja. Ehelyett a kérdező célorientáltan azokat az információkat keresi, amelyek a munkáltatót érdeklik. Olyan ez, mint az önéletrajz kibővítése, a telefonos interjúztató elsősorban a „hard kompetenciákra” kíváncsi, azaz hogy a pályázó pontosan mivel foglalkozott idáig, milyen tudásra és tapasztalatokra tett szert, és hogy ez egybe vág-e a cég profiljával. Ezzel szemben a következő lépcsőfokként funkcionáló személyes interjún már azon van a hangsúly, hogy a jelölt személyisége mennyire passzolna a munkaközösségbe, illetve szakmai kérdésekkel, feladatokkal tesztelik a tudását. Erre a telefonos interjún még nem kerül sor.
Számít-e hogyan beszélünk?
Ez elsősorban pozíciófüggő. Például egy mérnöki állás esetében, amely során nem része a mindennapoknak a partnerekkel, vevőkkel való kapcsolattartás, annyira nem számítanak az esetleges beszédhibák. Ugyanakkor ha mondjuk egy értékesítői munkakörről van szó, a kommunikációs képességek szerepe megnő a telefonos állásinterjú értékelésében.
Tesztelik-e az idegennyelv-tudást?
Azokban a munkakörökben, amelyeknél elvárás a nyelvtudás, rendszeresen előkerül ennek a tesztelése már a telefonos állásinterjúban. általában vagy az interjú azon pontján, amelyen a nyelvismeret kerül terítékre, vagy a legvégén kéri meg az interjúztató, hogy beszéljenek egy kicsit angolul vagy másik elvárt nyelven. A kommunikációs képességet figyelik: megérti-e a kérdéseket, tud-e válaszolni rájuk. Magasabb pozícióknál már a nyelvhelyesség is számít. Számítani kell az éles témaváltásokra, ezzel tesztelik, hogy nem előre betanult szöveggel operál-e a pályázó. Mivel telefonban nem látszanak a nonverbális jelek, amelyek a megértést segítik, és sokszor a vonal sem tiszta, ez sokszor nehezebb, mint a személyes teszt.
Szóba kerül-e a fizetési igény?
Mi a HSA-nál nem kérünk konkrét összeget a jelölttől, csak azt, hogy nagyságrendileg határozza meg egy tól–ig intervallumban az igényeit. Ebből már látjuk azt, hogy a cég lehetőségeibe belefér-e, vagy esély sincs az álláspontok találkozására, amit jelezni is szoktunk már a telefonban.