Január elsejétől bevezették a fordított áfát a munkaerő-kölcsönzésben, amire elsősorban azért volt szükség, hogy ellehetetlenítsék az évente 30–35 milliárd forintot elnyelő cégeket. Sajnos azonban a törvénytelen úton járók feltalálják magukat a megváltozott körülmények között is. Mi most megmutatjuk, miért nem fog működni az ügyeskedésük!
A fordított áfa rendszere úgy biztosítja az átláthatóságot és az ellenőrizhetőséget az adóhatóság számára a munkaerő-kölcsönzésben, hogy mivel az áfával nem a kölcsönbeadónak, hanem a megrendelőnek kell elszámolnia, megszűnik annak a lehetősége, hogy a csalók fiktív szerződésekkel, hosszú alvállalkozói rendszereken keresztül eltüntessék az áfa összegét. Korábban egyes cégek ezzel a módszerrel irreálisan alacsony árajánlattal édesgették magukhoz a megrendelőket. Tulajdonképpen költségszint alatti árajánlatot tettek, tehát a minimálbér plusz járulékainál is olcsóbb munkaerőt ígértek, ami legális úton nyilvánvalóan lehetetlen.
2015-től a fordított áfa bevezetésével ez a lehetőségük megszűnt, ugyanakkor próbálkoznak a rendszer kijátszásával. Ugyanazt a szolgáltatást (tehát munkaerőt) biztosítják a megrendelőiknek, mint korábban, csak ezt már nem munkaerő-kölcsönzés jogcímen teszik, hanem alvállalkozói szerződéssel. Az ilyen megállapodásra pedig már nem vonatkozik a fordított áfa szabálya, így folytathatják az ügyeskedéseiket. Ez persze rengeteg problémát felvet és számos szabálytalanságnak a bölcsőjét jelenti.
Kezdjük az alapvető dolgokkal: a munkaerő-kölcsönzésre teljesen más előírások vonatkoznak, mint az alvállalkozás keretében elvégzett munkára. Munkaerő-kölcsönzésben a munkavállalónak a kölcsönbeadóval van szerződése, az ő statisztikai létszámába számít bele, azonban a kölcsönvevő cég mondja meg neki, hogy mit, hogyan, mivel, mikor és hol kell csinálnia. A kölcsönzött munkavállaló így értelemszerűen dolgozhat a megrendelő főállású alkalmazottaival együtt is.
Ha viszont alvállalkozón keresztül érkezik egy céghez a dolgozó, mindez nem így működik. Például ha a fővállalkozónak van egy gépsora, amelyen fém anyacsavarokat gyárt, akkor az alvállalkozótól érkező munkaerő nem állhat be ebbe a munkafolyamatba a főállású dolgozók mellé. Nem vegyülhetnek, nem dolgozhatnak közösen a fővállalkozó és az alvállalkozó emberei. Utóbbiaknak elkülönülten és olyan munkafolyamatot kell végezniük, amit más nem csinál az adott munkahelyen.
Az utasítási jogkör is fontos kérdéseket vet fel. A fővállalkozó ugyanis semmilyen módon nem adhat utasításokat az alvállalkozó alkalmazottainak. Azért kötötték meg az alvállalkozói szerződést, mert abban pontosan rögzítették, hogy ki, mit vállalt, de ezek után a munka elvégzésének folyamatába nem szólhat bele a megrendelő. észrevételeket tehet, de nem utasíthat. Az alvállalkozónak kell biztosítania egy olyan terület- vagy műszakvezetőt, aki utasításokkal látja el a beosztottakat.
Ha ezeket a szabályokat nem tartják be a felek, holott alvállalkozói szerződéses megállapodásról van szó, azt egy munkaügyi ellenőrzés során a hatóság könnyedén színlelt munkaerő-kölcsönzésnek minősítheti. Ez súlyos szabálysértés, pontos büntetési tételt azonban nem lehet tippelni hozzá, mert mindig az adott esettől függ. így csak annyit jegyezhetünk meg, hogy 30 ezer forinttól 20 millió forintig büntethető a munkáltató.
Ilyen esetben persze nem áll meg itt a vizsgálat, hiszen a munkaügyi ellenőr A-tól Z-ig átforgathat mindent az adott cégnél, így az újabb szabálysértések is felszínre kerülhetnek, amelyek mind plusz büntetési tételeket vonhatnak maguk után. Ráadásul munkaügyi tárgyú ellenőrzést a NAV is lefolytathat, amely során a bírság sokkal magasabb is lehet, plusz az adóhatóság sok más csontvázat is kiugraszthat a szekrényből!
Válasszon tisztességes munkaerő-kölcsönzőt, és győződjön meg arról, hogy a munkaügyi ellenőr vajon találna-e az ön cégénél szabálytalanságot! Itt még tét nélkül utánanézhet!