Hiszünk abban, hogy ha korrekt a kapcsolat, akkor a munkavállaló jobban teljesít, a munkaadó hálás, és végül mindkét fél elégedett. Közvetítőként igyekszünk példát mutatni ebben, ezért életre hívtuk a „Hónap példaképe” programunkat. Hónapról hónapra elismerünk egy a HSA-n keresztül dolgozó, kiemelkedő hozzáállású munkavállalót. Április példaképe: Szabó István.
Néha egy véletlenre van szükség ahhoz, hogy valaki megtalálja a számításait. Szabó István ma nem lehetne a Hónap példaképe, ha több mint egy évvel ezelőtt nem lát meg egy olyan újságot, amit alapvetően nem láthatott volna. Édesapja látogatta meg Csongrád megyében, és véletlenül magával vitt egy Békés megyében megjelenő Szuperinfót. István kíváncsiságból átlapozta az ő lakhelyén nem terjesztett kiadványt, és megtalálta benne azt az álláshirdetést, aminek köszönhetően 2018 februárja óta a HSA kölcsönzött munkavállalójaként dolgozik a Linamar Hungary Zrt. orosházi telephelyén hegesztő munkakörben.
110 százalékon pörög
„Húsz évvel ezelőtt már beadtam egyszer a jelentkezésemet a Linamarhoz, de akkor nem volt felvétel. Amikor megláttam az álláshirdetést, eszembe jutott, hogy húsz év után újra tehetnék egy próbát” – emlékezett vissza István, aki akkor már sikerrel járt, hiszen a HSA-n keresztül került jelenlegi munkakörébe. Azóta is kiemelkedően teszi a dolgát, igazolatlan hiányzása egy sem volt, erről már a békéscsabai irodánk projektvezetője, Cseke József mesélt. „A munkakör, amiben dolgozik, precíz, pontos munkavégzést és nagy teherbírást igényel. Sosem panaszkodik, mindig lelkiismeretesen végzi a munkáját, ami a teljesítménye alapján a fizetésén is meglátszik. Szinte minden munkanapján 110-120 százalékos eredménnyel zár az elvárt normához képest” – tudtuk meg kollégánktól. Ennél meggyőzőbb indokra nem volt szükségünk ahhoz, hogy Szabó Istvánt válasszuk meg a Hónap példaképének.
A családja motiválja
„Elszántság, akarat és a megszerzett tudás” – vágta rá István arra, hogy mi kell ahhoz, hogy valaki folyamatosan ilyen kiemelkedő teljesítményt nyújtson a munkahelyén. „Fontos, hogy mindig legyen egy cél, amiért az ember akar dolgozni, mert akkor képes elszánni magát a legjobb teljesítményre. Ahhoz persze, hogy valaki jól tudjon dolgozni, tapasztalatra és tudásra is szükség van” – tette hozzá István. Az ő életében a cél adva van: párjával márciusban házasodtak össze, és összesen hét gyermeknek jelenti a házuk az otthont, noha közülük többen már „kirepültek”, dolgoznak. „Nekem az a cél, hogy a családunkkal minden rendben legyen, ez motivál a munkában nap, mint nap” – árulja el István. Az elszántságáról talán az árulkodik a legjobban, hogy sokszor hajnali háromkor kel, hogy időben beérjen a munkába. A Csanádalbertiben lévő otthonától biciklivel jut át Pitvarosra, ahonnét indul a gyári különjárat. Hazafelé ugyanígy, busz-kerékpár kombinációval tud közlekedni.
Majdnem mozdonyszerelő
Mint minden jó recepthez, az ő teljesítményéhez is van egy titkos hozzávaló a már megosztott elszántságon, akaraton és tudáson túl. István esetében ez a szeretet – szereti a munkáját. „Nekem a hegesztői szakma a hobbim és a hivatásom is” – ismerte el. Pedig a mostani állásához hasonlóan az is egy véletlennek köszönhető, hogy hegesztő lett belőle… „A családban sok volt a kertész és a kőműves, ezért gyerekkoromban megfogadtam, hogy bármi leszek, csak ezek közül egyiknek se kelljen állnom – elevenítette fel a pályaválasztását. – Apám a vasútnál dolgozott, és emiatt megszerettem a vonatokat. Dízelmozdony-szerelő akartam lenni, be is adtam a jelentkezésemet, de a 200 pályázóból csak a három legjobbat vették fel. Sajnos nem voltam a kiválasztottak között, és akkor felajánlották a hegesztői szakmát helyette.” Így végzett általános hegesztőként a Trefort Ágoston Szakközépiskolában, ahol az összes kézi eljárást megtanulta, aminek később nagy jelentősége volt.
Probléma helyett kihívás
Hegesztőként bejárta a Dunántúlt Pécstől Esztergomig, dolgozott Budapesten is a legkülönfélébb technikákkal és alapanyagokkal. De amikor a Linamarnál kezdett, az úgynevezett impulzus hegesztést meg kellett tanulnia. „Sokat számított, hogy másfajta technikában nagy gyakorlatom volt, mert ezeknek a tapasztalatoknak köszönhetően hamar belejöttem. Hálás vagyok a munkatársaknak is, mert segítőkészek voltak, támogattak a tanulásban. Azért is mondom, hogy nekem a hegesztés a hivatásom, mert sosem a nehézségeket keresem benne. Ha van valami, amivel meg kell birkóznom munka közben, abban nem a problémát, hanem a kihívást látom” – fogalmazott István, aki nem titkolta, hogy büszke a HSA elismerésére. „Nem is gondoltam volna, hogy ilyen dolgokat el lehet érni. Jó érzés, hogy így odafigyelnek a teljesítményemre” – zárta szavait a Hónap példaképe.