Van az a karrierhelyzet, amikor az ember nem egy valamilyen jó állásra vágyik, hanem konkrétan arra az állásra, annál a cégnél. Erre mondjuk, hogy az illető álmai munkahelyéről és feladatéról van szó. De mit lehet tenni, ha egyszer már jelentkeztünk rá, és nem minket választottak ki?
Rengeteg szempont van, ami miatt egy állás álomkategóriába kerülhet a munkavállaló szemében. Jó fizetés, ott dolgozó barátok, szakmai csúcs és még az otthonunkhoz is közel van… Ebből a négy kitételből ha csak három teljesül, már olyan munkalehetőségről beszélhetünk, amilyenből olyan még egyet találni, mintha a tűt keresnénk a szénakazalban. Ilyenkor hajlamosak vagyunk úgy érezni, hogy egyszeri és megismételhetetlen lehetőség előtt állunk. De mit tehetünk, ha nem minket választanak ki?
Mit tégy ha nem, téged választottak?
1. Van második esély, ne adjuk fel!
Számos pozitív példát találunk a munkaerőpiacon arra, hogy egy pályázót ugyanaz a cég később felvesz. Ha behívnak minket személyes interjúra, akkor már biztosan bekerültünk abba a szűkebb körbe, amiben már csak azok kapnak helyet, akik megfelelnek a cég legalapvetőbb elvárásainak. Innentől sok múlik a személyes benyomáson, de megesik, hogy a végül felvett jelölt nem válik be, vagy nyitottá válik egy másik hasonló pozíció. Ilyenkor ha eredetileg mi is esélyesek voltunk, könnyen eszébe juthatunk a HR-esnek.
2. Semmiképpen se tűnjünk kétségbeesettnek!
Ha megkapjuk az elutasító üzenetet álmaink állásáról, a lehető legfontosabb teendőnk, hogy megőrizzük a méltóságunkat. Ne hagyjuk, hogy a csalódottságunk által vezérelve olyat tegyünk, amit később megbánunk. Például ne könyörögjünk mindent megígérve egy újabb esélyért, és legfőképpen ne írjunk sértődött hangvételű válaszüzenetet. Egyszerűen csak köszönjük meg a lehetőséget, és jelezzük, hogy a személyes találkozás még inkább meggyőzött minket arról, hogy ennél a cégnél szeretnénk dolgozni, így a jövőben is nyitottak lennénk az esetleges együttműködésre.
3. Kérjünk visszajelzést a gyengeségeinkről!
Bátran kérdezzünk rá a kapcsolattartó HR-esnél, hogy mi volt az oka annak, hogy nem minket választottak ki az állásra. Tegyük egyértelművé, hogy a saját jövőbeni fejlődésünk érdekében vagyunk kíváncsiak a velünk kapcsolatos döntésükre, mert ezzel egyrészt elejét vehetjük annak, hogy úgy érezzék, számonkérőek vagyunk, másrészt pozitív benyomást is kelthetünk a hozzáállásunkkal. A válaszukat pedig ténylegesen vegyük építő jellegű kritikának.
4. Tömjük be a réseket a pajzsunkon!
Ha értékelhető választ kapunk az iménti pontban feltett kérdésünkre, az a legjobb, hiszen konkrétan, a kiszemelt cégtől kapjuk meg az irányvonalat, hogy miben kellene fejlődnünk. Ha ilyen útmutatást nem kapunk, akkor tájékozódjunk a kinézett pozícióban dolgozó szakember körében, akár LinkedInen is megnézhetjük a profiljukat. A végzettségeikből, tapasztalataikból, nyelvtudásukból következtethetünk arra, hogy mi az a szint, amit el kellene érnünk. A lényeg, hogy dolgozzunk a felvetődő hiányosságainkon. Ezek akár az „álommunkahelyünknél”, akár máshol is hasznunkra válhatnak.