– A közmunkaprogram a kézzelfogható pozitív hozadékai mellett az elmúlt években átalakította a toborzási esélyeket.
– A minimálbéres munkák egyre kevésbé vonzóak a közmunkában résztvevő potenciális álláskeresőknek.
– A HSA a fokozódó nehézségek ellenére hisz abban, hogy korrekt viszonyokat teremtve a versenyszférában is megtalálhatják számításaikat a munkavállalók.
Nemrég a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatási politikáért felelős államtitkára, Czomba Sándor azt nyilatkozta, hogy nem szeretnék, ha tartósan, éveken keresztül 400-500 ezer ember bennragadna a közfoglalkoztatásban. A HSA mindennapos tapasztalatai szerint a gazdasági fellendülés hatása fokozódik a munkaerő-piacon, ahogyan ügyvezetőnk, Mátyás László korábban a Hajdú-bihari Naplónak adott interjújából is kiderült, egyre több megbízást kapunk, munka tehát van, ugyanakkor egyre nehezebb embert találni rájuk.
Gyakran találkozunk a jelenséggel, miszerint a közmunkaprogram résztvevői úgy gondolják, nem éri meg nekik elvállalni egy minimálbérrel kecsegtető állást, amelyben nem sokkal több pénzért valószínűleg nagyobb felelősség hárulna rájuk. A januári bérkorrekciók után napi nyolc órás munka esetén a közfoglalkoztatási bér havi 79155 forint, szakképzett közfoglalkoztatott esetében pedig 101480 forint. Ezzel szemben a minimálbér összege 105 ezer forint, a garantált bérminimumé pedig 122 ezer. Hozzávetőleg tehát bruttó 20 ezer forint különbség van mindössze a két verzióban megkereshető járandóság között. Azt tapasztaljuk, hogy ez a differencia nem ösztönzi kellőképpen a közmunkásokat a váltásra. Sőt, a keleti régióban a rosszabb kilátásokkal rendelkező településeken már-már „verekednek” a közmunkáért.
A közmunka pozitív hozadékai kézzelfoghatóak: megszépültek a közterek, fogynak az allergizáló növények, a gyermekek újra azt a mintát látják a szüleiktől, hogy reggel felkelnek, és dolgozni járnak. Ugyanakkor a gazdasági fellendülésnek köszönhetően egyre nagyobb igény mutatkozik a munkaerőre a for-profit szektorban mind az ipari, mind a mezőgazdasági területen. Az átjárás azonban a szigorú keretek és a fent említett probléma miatt nehézkes, holott a végső cél a munkáltatókhoz való visszatérés kell, hogy legyen.
A leggyorsabb megoldás az lehetne, ha a cégek a minimálbér összegénél nagyobb fizetéssel próbálnák átcsábítani a közmunkásokat, de tisztában vagyunk azzal, hogy akár csak egy tízforintos órabéremelés is komoly nehézségek elé állíthatja az érintett vállalkozásokat.
A HSA ezt a helyzetet úgy próbálja kezelni, hogy a korábbiaknál is nagyobb energiát fektet a toborzásba. Ha az egyik ablakon kidobnak, a másikon bemászunk elv alapján a lehető legtöbb településre próbálunk eljutni, hogy megtaláljuk azokat a munkavállalókat, akik értékelik a korrekt, kiszámítható együttműködést, amit ajánlunk nekik. és akiknek a segítségével a partnereink igényeit is ki tudjuk elégíteni. Azt valljuk, hogy ha jó a két fél közötti viszony, a munkavállaló jobban teljesít, a munkaadó hálás, és végül mindkét fél elégedett. Mi erre törekszünk.