Lerántottuk a leplet négy közkeletű tévedésről az önéletrajzírással és álláspályázással kapcsolatban. Olvasd el, nehogy elkövesd valamelyik hibát!
Első tévedés: valahogy el kell tüntetni a munka nélkül töltött időszakot
Nem, nem kell! Bárkivel előfordulhat, hogy akár hosszabb távon is munka nélkül marad, ezt nem kell szégyellni. Sokkal nagyobb baj, ha ezt ügyeskedve megpróbáljuk elfedni valahogy, mert egy rutinos interjúztató pillanatok alatt rá fog jönni a turpisságra, és ha lebukunk, azzal el is vágjuk magunkat. Egyszerűen nem nyerünk akkorát egy ilyen manőverrel, mint amekkorát veszíthetünk vele.
Sőt, egy őszinte választ életünk e nehéz szakaszáról még értékelni is fognak az interjúztatók. Ahelyett, hogy megpróbálnánk megúszni ezt a témát, inkább igyekezzünk magabiztosan beleállni, hiszen ha mi nem érezzük kellemetlennek, más sem fogja. A munkanélküli időszakkal kapcsolatban összpontosítsuk a válaszunkat arra, hogy mennyi mindent tanultunk belőle, emberként és munkavállalóként mennyit értünk általa.
Második tévedés: egy munkahelyen legalább három évet illik eltölteni
Nem, nem kell! Elavult nézőpont az, hogy egy munkahelyen legalább három évet el kell tölteni, különben vándormadárnak bélyegeznek meg minket az önéletrajzunk alapján. A munkaerőpiac folyamatosan változik, tanulmányok igazolják, hogy az Y és X generáció fiataljai sokkal könnyebben váltanak munkahelyet, mint elődeik. Ennek pedig egyszerű oka van: ez a legcélravezetőbb módja a szakmai és anyagi előrelépésnek, hiszen általában csak a jobb feltételekért cserébe vált egy munkavállaló.
A három évnél sűrűbb munkahelyváltás tehát ma már nem feltétlenül a kiállhatatlanság jele, hanem az ambíciók megmutatkozásáé is lehet. Ettől függetlenül egy állásinterjún természetesen meg kell tudnunk indokolni a múltbeli gyors munkahelyváltásainkat, hiszen a cégek hosszabb távra szeretnek tervezni az alkalmazottaikkal, ezt mindenképpen tartsuk szem előtt az állásinterjún.
Harmadik tévedés: az önéletrajzban fel kell sorolni az összes korábbi munkahelyet
Nem, nem kell! Az önéletrajz ma már nem egy hivatalos dokumentumszerűség, amelyben gépiesen rögzítenünk kell az összes tényt a szakmai pályafutásunkkal kapcsolatban, hanem inkább egy reklámeszköz. El kell adnunk vele magunkat! Ennek érdekében elég csak azokat a munkatapasztalatainkat felsorolni benne, amely a megpályázott pozíció kapcsán előnyösek a számunkra.
Ne feledjük, a cég is csak arra kíváncsi, hogy miért mi lennénk a legjobb megoldás az adott feladatkörben, és ha ez mondjuk egy programozói állás, nem sok előnyt jelent, ha diákként fagyit árultunk a Balatonon… Inkább legyen rövidebb az önéletrajz, de csak a lényegre koncentráljunk.
Negyedik tévedés: ha állást akarsz szerezni, minél több helyre pályázni kell
Nem, nem kell. A nagy számok törvénye alapján persze logikusnak tűnik, hogy minél több helyre küldjük el az önéletrajzunkat, annál nagyobb eséllyel választanak ki minket. Csakhogy az álláskeresés során a minőség fontosabb a mennyiségnél.
Ahelyett, hogy egy sablonszerű önéletrajzot küldünk el minél több állásra, inkább jól átgondoltan válasszuk ki azokat a pozíciókat, amelyek tényleg hozzánk illenek, és azokra készítsünk egyedi, a kiírt elvárásokhoz igazodó önéletrajzot. Sokkal jobb esélyünk lesz a sikerre!