Szerintünk az álláskereső nem robot, a munkaadó pedig nem rabszolgatartó. Mi az embert látjuk mindkét félben. De mi is azok vagyunk… Munkatársainkat bemutató sorozatunk 34. részében a HSA Group debreceni senior HR-tanácsadóját, Dobi Lajost mutatjuk be.
Hogy mekkora szakemberhiány van Magyarországon, arról sokaknak lehet saját, személyes sztorijuk, ha mondjuk villanyszerelőt vagy bármilyen más mesterembert kellett keríteniük valamilyen munkára az elmúlt néhány évben. Amikor magánszemélyként nem vagy nagyon nehezen találunk gyorsan, jól és megfizethető áron dolgozó szakembert, az persze csak a jéghegy csúcsa. A cégek napi szinten szembesülnek a munkaerőhiány nehézségeivel, ezekben az időkben pedig különösen érdekes egy HR-tanácsadó szerepe, akinek az a feladata, hogy megtalálja a megfelelő szakembert a megbízók számára. Dobi Lajos kollégánkkal erről is beszélgettünk.
„Van, hogy a cégek álláshirdetés helyett már eleve minket keresnek”
„Legfőképpen a szakembereket érinti a munkaerőhiány, ami már olyan problémákat okoz, hogy sokan nyolc elemi végzettséggel látnak el olyan feladatokat, amelyekre korábban egy jó gépészszakember vagy villanyszerelő volt a követelmény. A cégek egyszerűen belekényszerültek abba, hogy sok esetben betanítsák a munkavállalókat, akik nem rendelkeznek a kellő szaktudással” – adott képet a szakemberhiányról Dobi Lajos, aki a HSA munkaerő-közvetítési üzletágának tapasztalt HR tanácsadójaként nap mint nap találkozik a cégek igényeivel, és ugyanakkor azt is pontosan látja, hogy csúnya kifejezéssel élve „miből lehet főzni”. „Az az egyik legnagyobb kihívás a munkánkban, hogy sokszor nekünk kell felnyitnunk a munkáltatók szemét.
Amikor egy cégben szervezeti igény keletkezik egy pozíció betöltésére, általában van egy ideájuk arról, hogy milyen lenne a tökéletes jelölt. Ugyanakkor sok esetben nincsen kellő rálátásuk a munkaerőpiaci viszonyokra, ezért előfordul, hogy nekünk kell rámutatni arra, hogy a kívánt bérszinten, illetve a megkövetelt szakmai kompetenciákkal nem fog találkozni a kereslet és a kínálat” – árulta el Lajos. Mit tehet ebben a helyzetben egy HR-tanácsadó? „Felmérjük és kielemezzük a helyzetet, majd a céggel közösen kialakítunk egy új stratégiát, amivel olyan munkavállalóhoz tudnak jutni, aki végső soron megoldást jelent a problémáikra. Jó érzés, hogy amikor bizonyítani tudunk, sok esetben később már meg sem hirdetnek direkt úton állásokat, hanem minket keresnek, hogy segítsünk.”
Műszaki vonalon szerzett diplomát, ami sokat segít a munkájában
Lajos tavaly nyár óta már senior HR-tanácsadóként erősíti a HSA csapatát, ami azt jelenti, hogy az operatív feladatok ellátása mellett szakértőként a kollégákat is segíti a megoldáskeresésben, valamint az executive, azaz vezetői szintű kiválasztások is hozzá tartoznak. Azt mondja, hogy sokat segít neki a cégekkel való közös hang megtalálásában, hogy műszaki vonalon tanult, műszaki menedzser szakon szerzett alap- és mesterdiplomát is. „Rendkívül eliparosodott a régió, és úgy érzem, könnyebben szót tudok érteni az ebből a világból érkező vezetőkkel, mert ismerem a gondolkodásmódjukat és a nyelvezetüket” – fogalmazott.
Azelőtt nyolc évig dolgozott egy földméréssel foglalkozó cégben, amelyben még diákmunkaként kezdett az alapokkal figuránsként, aztán kitanulta a szakma csínját-bínját és hosszabb távon is ott ragadt. „Egy idő után már sok volt, hogy télen a mínusz tíz fokban, nyáron pedig a negyven fokos hőségben is menni kellett a terepre, ezért váltottam. Meg azért, mert a műszaki vonalon sem a számolást és a tervezést szerettem főként, hanem a projektek szervezését, az emberekkel való kapcsolattartást, ezért is tanultam műszaki menedzser szakon a munka mellett. Úgy érzem, most a HSA-nál összeért a kettő, hiszen azt csinálhatom, ami mindig is vonzott és közben a műszaki vonalnak is nagy hasznát veszem” – tudtuk meg Lajostól, aki a tanulással sem állt le, jelenleg egy mérnök coach képzést végez.
Nem csapódott meteor az életükbe, ami mindent a feje tetejére állított
Munka mellett fontosnak tartja, hogy legyen egy olyan elfoglaltsága, amellyel ki tudja engedni a fáradt gőzt. „Nekem ez az amatőr szintű testépítés. Heti két-három alkalommal látogatom a konditermet, ahol ki tudom adni magamból a munka során felgyülemlő stresszt” – azt, amit hazavinni semmiképpen sem akar, ugyanis nemrég lett egy éves a kislánya.
„Megváltozott az életünk azzal, hogy szülők lettünk, de nem olyan mértékben, mint ahogyan azt sokan elképzelik, mintha egy meteor csapódott volna az életünkbe, ami mindent a feje tetejére állított. Szerencsések vagyunk, mert nincs probléma az alvással és az etetéssel sem, ráadásul a családtagok is gond nélkül vigyázni tudnak a gyermekünkre. Őszintén szólva örülök annak, hogy ilyen ideális minden, mert ha éjszakánként csak két-három órákat aludhatnék, nem tudom, hogyan tudnék a munkámra, az interjúkra, koncentrálni nappal…” – tűnődött el.
Mindez persze nem jelenti azt, hogy nem áll másképpen a munkájához és úgy általában az életéhez, mint azelőtt. „Hatékonyabban osztom be az időmet, mert az a fajta férfi vagyok, aki szeretne minél több időt a családjával tölteni, ezért nem este hat-hétkor akarok hazaesni a fürdetésre. Így a munkában töltött időmet igyekszem a lehető legjobban kihasználni. Persze megesik, hogy otthonra marad egy-két telefonhívás munkaügyben, de alapvetően próbálom megteremteni a harmóniát a családomban.”