Mi történik, ha elveszítjük a céges mobiltelefont? Vagy ha véletlenül összetörjük a céges számítógép monitorát? Esetleg balesetet szenvedünk a céges autóval? életszagú példákon mutatjuk be, mikor, milyen kártérítésre kötelezhető a munkavállaló.
A munkavállaló véletlenül összetör vagy elront egy nagyobb értékű eszközt a munkahelyén.
Hiába van szó véletlen mozdulatról, a munkavállaló felelős az okozott kárért, az ilyen esetekben gondatlan magatartásnak minősül a cselekedete. Ekkor a dolgozó legfeljebb négyhavi távolléti díj összegéig köteles az okozott kárt megtéríteni (a kollektív szerződés ezt az összeget nyolchavira is emelheti). Ugyanakkor ha bebizonyosodik, hogy az eszköz helytelenül volt beüzemelve, és ebből adódott a károkozás, az alkalmazott mentesülhet is a fizetés alól. Továbbá ha egy vagy több munkatárs is vétkes volt a történtekben, a közös tehervállalás is elképzelhető.
Eltűnik a dolgozónak kiadott céges laptop vagy mobiltelefon.
Ezek a munkavégzéshez szükséges eszközök a legtöbb esetben átvételi elismervény aláírásával kerülnek a dolgozóhoz, méghozzá azzal a feltétellel, hogy egyedül ő használhatja azokat, és legkésőbb a munkaviszony megszűnésekor vissza kell adnia a munkáltatónak. Ha például ellopják ezeket a készülékeket, akkor sem minden esetben lehet kártérítésre kötelezni az alkalmazottat. Amennyiben bizonyítani lehet, hogy a munkavállaló nem hagyta őrizetlenül az eszközt, tehát felelőtlen magatartásával nem segítette elő a lopást, mentesülhet a kártérítési kötelezettsége alól. Ellenkező esetben ugyanakkor meg kell fizetnie az okozott kárt, amely a laptop vagy mobiltelefon forgalmi értéke vagy beszerzési ára lehet.
A munkavállaló balesetet okoz a céges autóval, amelyben kár is keletkezik.
Itt különbséget kell tenni a vezető és nem vezető beosztású munkavállalók között. Nem vezető beosztású alkalmazotton gondatlan károkozás esetén maximum négyhavi távolléti díjnak (kollektív szerződés esetén nyolchavi is lehet) megfelelő összegű kártérítés hajtható be. Viszont ha szándékos és súlyosan gondatlan volt a magatartása a baleset során, a teljes kárt meg kell fizetnie. Ugyanakkor vezető beosztású munkavállalónál nincsen különbség a két eset között, neki mindenképpen a teljes okozott kár megtérítése kötelező. Kivéve, ha nem lehetett előre látni és elkerülni a balesetet, például egy szarvas takarásból az autó elé ugrott, miközben a sofőr betartotta a közlekedési előírásokat.
Bolti lopás történik, az eladó nem füleli le a tettest, és ezáltal hiány keletkezik a kasszában.
A kereskedelemben leltárfelelősségi megállapodást szokás kötni, így ha hiány keletkezik, azt az alkalmazottnak meg kell fizetnie. Ez az egyesség csak írásban érvényes, ha nincs ilyen, akkor nem kötelezhető kártérítésre a munkavállaló. Ráadásul csak ismeretlen okból történő hiány esetén kell fizetnie, magyarán ha a tolvaj kilétére fény derül, rajta kell behajtani az okozott kárt. Viszont ha a lopás sikeres, akkor a tolvaj tulajdonképpen nem a bolt, hanem az eladó zsebéből húzza ki a pénzt.