A tavalyi év második felében több mint minden tizedik kontrollált céget szankcionáltak valamilyen módon a munkaügyi ellenőrök. Nem csak a fekete foglalkoztatással lehet kivívni a hatóságok haragját, a hiányos munkaügyi adminisztráció is büntetéshez vezethet.
Korábbi cikkünkben azokat a legkomolyabb szabálytalanságokat szedtük össze, amelyek egy munkaügyi ellenőrzés során biztosan szankciókat vonnak maguk után. Most apróbb vétségeket kerestünk, amelyek abból adódnak, hogy a legtöbb cégnek nincsen kapacitása arra, hogy tartsa a lépést az időjárásnál is gyorsabban változó jogszabályokkal. Egy friss felmérés alapján a tavalyi év második felében vizsgált munkaügyi ellenőrzések 14 százaléka hatósági intézkedéssel zárult.
Helytelen munkaidő-nyilvántartás
Két lehetőség közül választhatnak a cégek a munkaidő-nyilvántartás vezetésében: papíralapon vagy elektronikusan oldják meg. Tipikus baklövés, hogy a munkáltatók a munkavégzés helyszínén nem mindig tudják bemutatni a teljes munkaidőre vonatkozó nyilvántartásokat, holott az előírások szerint a munkavállaló és a hatóságok számára is kötelesek lennének azonnal ellenőrizhetővé tenni azt. További gyakori hiba hiba, hogy a munkahelyre való érkezés és az onnan való távozás időpontját vezetik, miközben az Mt. szerint a munkaidő kezdő és befejező időpontját kellene. A kettő meg sokszor nem ugyanaz. Ott, ahol elektronikus beléptető rendszer működik, külön erre vonatkozó szabályozásra van szükség.
Munkaidő-beosztás nyilvántartás helyett?
A törvény szerint a munkaidő-beosztás is kiválthatja a munkaidő-nyilvántartást, feltéve, hogy hónap végén a változások írásban és naprakészen vezetve vannak benne, hiszen a munkaidő-beosztás csak egy tervezet, amitől el lehet és általában el is szoktak térni. Mert például gyakori eset, hogy túlórázni kell, amit előre nyilvánvalóan nem lehet tervezni. Gyakorlati szempontból viszont sokkal szerencsésebb a munkaidő-nyilvántartás vezetése, amely a dolgozó rendes munkaidejét és az abban bekövetkező változásokat, például a túlórát is azonnal rögzíti. Egyrészt a munkaügyi ellenőrzés gyakran nem a hónap végén érkezik, amikor a munkaidő-beosztás is elegendő lehet, másrészt mindkét verzió esetében helyben be kell tudni mutatni a papírokat az ellenőrnek. A munkaidő-beosztást pedig ritkán tárolják a munkavégzés helyszínén.
A szünet nem megfelelő alkalmazása
Hat órát meghaladó munkavégzés esetén 20 perc szünet jár a dolgozónak, kilenc óra után pedig további 25 perc illeti meg. Ettől sokan eltérnek, ami alapvetően még nem gond, mert az elvi lehetőség adott, csakhogy erről a munkaszerződésben vagy a kollektív szerződésben meg kell állapodni. A munkáltatók többsége azonban ezt nem teszi meg, hanem csak a munkahelyi tájékoztatóban közli az egyoldalú feltételeket az alkalmazottakkal.
Tájékoztató ki nem adása
A törvény előírása szerint az új dolgozóknak a munkába állást követő 15 napon belül tájékoztatót kell kapniuk a munkáltatójuktól. Ebben többek között a munkarend, a munkavégzés helye, a munkáltató bemutatása, az éves szabadság száma, a felmondási idő és még számos meghatározott témakörről kell tájékoztatást biztosítani a munkavállalónak. A tapasztalat azonban az, hogy ez hiába kötelező, ha a szerződéskötéskor nem kapja meg a dolgozó, később könnyen feledésbe merül.