A munkáltatónak értelemszerűen joga van ellenőrizni az alkalmazottját, de az már nem egyértelmű, hogy ezt milyen mértékig és hogyan teheti meg. Mi a helyzet a zárható fiókkal, a céges telefonnal vagy az e-mailekkel? Utánajártunk, hogy a feleket milyen jogok illetik meg!
Oda nem való tárgyak
A munkahelyre dolgozni járunk, így az ehhez nem szükséges dolgoknak semmi keresnivalójuk ott. Konkrét példával élve, egy konzervgyárban a soron dolgozó munkásnak munkaidőben nincsen szüksége okostelefonra. A Munka törvénykönyve szabályozza is ezt, a dolgozó nem vihet be a munkahelyére semmi olyan eszközt, amely a feladatával nincsen kapcsolatban (illetve a szekrényében vagy a kijelölt megőrző helyen kell hagynia azt a munkavégzés idejére).
Zárható szekrény
Pontosan az előbb említett esetekre biztosítanak saját kulccsal zárható öltözőszekrényt vagy legalább egy fiókot az alkalmazottaknak, ahová elzárhatják a munka során nem használt értékeiket. Bármikor előfordulhat azonban olyan eset, amikor a munkáltató úgy dönt, ellenőrizni szeretné, mit tárolnak ezekben a szekrényekben. Ezt jogszerűen végre is hajthatja, ugyanakkor ez kényes ügy, hiszen sérti a dolgozó magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jogát. Magyarán a munkáltató kizárólag alkalmazottja jelenlétében és engedélyével nyithatja ki a szekrényt.
E-mail- és internethasználat
A munkáltatónak joga van korlátozni a munkahelyen való internethasználatot, magyarán az IT részleg letilthatja bizonyos oldalak látogatását. Tipikusan ilyenek a közösségi oldalak (Facebook, Twitter stb.), illetve a különböző online játékportálok. Az e-mailek ellenőrzését akkor teheti meg szabadabban a munkáltató, ha azon elvileg csak céges levelezés folyik, magánjellegű nem, és ugyanez vonatkozik a levelek biztonsági mentésére is, hiszen azok személyes adatokat is tartalmazhatnak. Az e-mailek és az internethasználat ellenőrzése előtt is érdemes írásban értesíteni a munkavállalót, és a jelenlétében elvégezni azt.
Céges telefon
Hiába biztosít a cég mobiltelefont az alkalmazottjának, ez nem jelenti azt, hogy ellenőrizheti is a híváslistát. Illetve, erre kizárólag abban az esetben jogosult, ha a telefont csak üzleti ügyek intézésére használhatja a dolgozó. Ha viszont magánjellegű beszélgetéseket is folytathat rajta, akkor csak a munkavállaló engedélyével hívható le a lista, aki a magántelefonszámokat ekkor is anonimmá teheti. Asztali telefon esetén is csak akkor ellenőrizheti a hívásokat a munkáltató, ha egyedi előhívó kóddal lehet vonalat kérni.
Hang- és/vagy videofelvétel
Gyakori kérdés, hogy lehet-e kép- vagy hangfelvételt készítésével ellenőrizni a dolgozókat, például le lehet-e hallgatni a telefonbeszélgetéseiket. A határozott válasz: nem! A március 15-én kiadott új Polgári törvénykönyvben is benne van a képmáshoz és hangfelvételhez való jog, amelynek megsértésének minősül, ha valakiről a tudta és beleegyezése nélkül készül felvétel. Természetesen ez nem zárja ki mondjuk a biztonsági kamerák működését vagy az üzleti jellegű hívások rögzítését, de ez csak azt követően történhet meg, hogy a munkavállaló tudomásul vette az erre vonatkozó szabályzat tartalmát és beleegyezését adta.