Akár egy közösségi oldalra feltöltött fotó is lebuktathatja azokat, akik táppénzcsalást követnek el, magyarán annak ellenére maradnak otthon betegség ürügyén, hogy kutya bajuk sincsen. A cégek egyszerűen kezdeményezhetik alkalmazottaik ellenőrzését az OEP-nél.
Józanul gondolkodva semmi logika sincs abban, ha valaki úgy dönt, beteget jelent a munkahelyén, és inkább otthon henyél. Ebben az esetben ugyanis évi 15 nap erejéig betegszabadságra kerül, ha pedig ezt a keretet már kiaknázta, akkor táppénzre kell vonulnia. Mindkét verziónak keresetkiesés a kísérője, előbbinél a jövedelem 70 százaléka, utóbbinál mindössze 50 vagy 60 százaléka jár a munkavállalónak a betegeskedéssel töltött napokra, ez ráadásul maximálva is van, jelenleg napi 6766,67 forintra. Tehát alapesetben nem éri meg az effajta munkakerülés.
Igen ám, de lehet úgy is „okoskodni”, hogy az így bezsebelt 50–60–70 százalékos napi fizetés egyfajta ajándék legyen. Mert előfordult már olyan, hogy a munkavállaló a táppénz alatt másik munkát vállalt, így azokra a napokra tulajdonképpen dupla pénzt kapott. Vannak ennél meglepőbb esetek is: kaptak már el olyat, aki arra használta a táppénzes „szabadságát”, hogy a házát építse ez idő alatt. Ebből is látszik, hogy nem légből kapott gondolat szimulálásra gyanakodni, pláne, ha feltűnően gyakran előfordul a kényszerpihenő. Az Országos Egészségügyi Pénztár (OEP) pontosan az ilyen esetekre biztosítja a cégeknek az ellenőrzés lehetőségét.
A munkáltatónak mindössze annyit kell tennie ehhez, hogy besétál a lakhely szerint illetékes OEP-irodába, és ott kérvényezi az alkalmazott keresőképtelenségének felülvizsgálatát. Meg persze kifizeti a 15800 forintos eljárási díjat, amelyért cserébe a kijelölt ellenőrző főorvos soron kívül kontrollálja a beteg orvosi papírjait, addigi kezelését, állapotát, akár a kezelőorvosának jelenlétében a tartózkodási helyén, vagyis az otthonában is. Egyébként az OEP ezeket a vizsgálatokat havi szinten, rendszeresen, szúrópróbaszerűen is elvégzi, különös figyelmet fordítva azokra, akik 30 napon túl táppénzen vannak. Természetesen csak indokolt esetben, tehát például veszélyeztetett terhesség, tumoros betegség vagy műtét utáni lábadozás esetén nem lépnek „akcióba”.
Amennyiben az ellenőrző főorvos úgy ítéli meg, hogy a beteg már nem beteg, azaz képes munkába állni, hiába van még napokra táppénzes papírja, újra keresőképessé minősíti, magyarán az alanynak vissza kell mennie dolgozni. Ha viszont bizonyítható az, hogy a korábbi időszakban jogalap nélkül volt otthon, akkor visszakövetelik tőle a kifizetett összeget, sőt még a törvény szavával is szembe kell néznie. 2012-től ugyanis a „társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés” bekerült a büntető törvénykönyvbe, így akár két éves börtönbüntetést is kaphat az, aki megtévesztéssel szerez bevételt.