Szerintünk az álláskereső nem robot, a munkaadó pedig nem rabszolgatartó. Mi az embert látjuk mindkét félben. De mi is azok vagyunk… Kollégáinkat bemutató sorozatunk 22. részében a HSA miskolci adminisztrátorát, Kompárné Orosz Alexandrát mutatjuk be.
Néha a legegyszerűbb dolgok is válhatnak nagyszerűvé, mindez csak nézőpont kérdése. Ami az egyiknek szürke és unalmas, ugyanaz a másiknak lehet színes és élettel teli. Például egy nyolcadik emeleti lakótelepi lakás is kelthet olyan érzetet, mintha egy véget nem érő nyaraláson venne részt az ember. Hogyan? Ezt mesélje el kolléganőnk, Alexandra!
A szerelem hozta Miskolcra
„Hajdúdorogról származom, és amikor Miskolcra költöztem, nekem alföldi lányként csodálatosnak tűnt a hegyvidékes táj. Diósgyőrben béreltünk egy nyolcadik emeleti lakást a párommal, amely pont a hegyekre nézett. Öt percre laktunk a vártól, és a közelben volt az esküvői fotózásunk színhelye, a Hámori-tó és a lillafüredi palotaszálló. Annyi felfedezetlen szépség vett körül, hogy tényleg úgy éreztem, mintha folyamatosan nyaralnék” – emlékezett vissza a miskolci HSA-iroda adminisztrátora. A párjából azóta férj lett, a nyolcadik emeleti albérletet pedig saját lakásra cserélték, tehát Alexandra már hosszú távon is a borsodi megyeszékhelyen képzeli el az életét. „A férjem ide járt egyetemre, és itt voltak lehetőségei, ezért költöztem vele együtt én is Miskolcra. Nagyon megszerettem a várost, szerintem egyáltalán nem igaz rá, hogy koszos iparváros, vannak gyönyörű részei.”
Ellentmondások nélkül segítene
Azért természetesen Alexandra élete sem csupa móka és nyaralás, hanem a munka meghatározó része a mindennapjainak. Ő a Debreceni Egyetemen végzett népegészségügyi ellenőr szakon, a diplomájához már csak a nyelvvizsga hiányzik, amit mihamarabb pótolni szeretne. „Annak idején azért sem próbáltam a szakmában elhelyezkedni, mert úgymond még hiányzik a pont az i-ről” – árulta el, hozzátéve, hogy az első munkája az egyetem után egy területi képviselői állás volt, amely során kötszereket értékesített. „Autóval jártam-keltem egész Hajdú-Bihar megyében, ami izgalmasan hangzik, de egy idő után borzasztóan magányosnak éreztem magam közben, hiszen mindenhová egyedül mentem. Az jó volt, hogy segíthettem az embereknek egy-egy új, hatékonyabb kötszer bemutatásával, de ez nagyon ellentmondásos lett egy idő után. Ha ugyanis meggyógyult egy beteg, az egyrészt az én sikerem is volt, másrészt a saját pénztárcám ellen dolgoztam vele, hiszen kiesett egy megrendelő. Rájöttem, hogy olyan munkát szeretnék, ahol jó társaságban vagyok és ahol ellentmondások nélkül segíthetek másoknak” – fejtette ki Alexandra.
Nem mindegy, hogy hegy vagy papírhegy!
Ezt a munkát Miskolcon találta meg a HSA-nál, miután a városba költözött. 2016 májusában kezdett, akkor még négy-négy órában megosztva a munkanapját, félig adminisztrátorként, félig az ügyfélszolgálaton dolgozott a munkavállalókat fogadva. „Egy idő után akkorára nőtt az iroda forgalma, hogy bővült a csapat és az adminisztratív teendők is több időt igényeltek, így azóta már ezzel foglalkozom a teljes munkaidőmben” – tudtuk meg tőle. Az irodavezető jobbkezeként a feladatai közé tartoznak a számlázással, pénzügyekkel, postázással kapcsolatos teendőktől kezdve a szerződések iktatásáig sok minden, ami a háttérből lélegeztetőgépen tartja a rendszert. „Emlékszem, hogy az érkezésem előtt átmenetileg nem volt adminisztrátor az irodában pár hétig, és elég nagy papírhalom fogadott az asztalomon. Bár azt mondtam, hogy szeretem a hegyeket, de ez a papírhegy elsőre kicsit ijesztőnek tűnt” – mosolyodott el, majd hozzátette, hogy el kellett telnie három-négy hónapnak, mire átlátta az összefüggéseket ebben a sokrétű feladatkörben.
Jógaoktatóként is érvényesülne
„Nagyon hálás vagyok a kollégáimnak, mert rengeteget segítettek, hogy belerázódjak a dolgokba. Jól érzem magam a bőrömben a cégnél, erős, összetartó társaság jött össze Miskolcon. Nekem, aki nem idevalósi, különösen sokat jelent, hogy a munkatársakból igazi barátok válnak. Több olyan emberrel is tartom a kapcsolatot, aki az érkezésem óta munkát váltott, tehát nem csak a közös munkahely tart össze minket” – fogalmazott Alexandra, akit egyre többen jógaoktatóként is ismerhetnek a városban. „Az egyetem és a népegészségügyi szak arra mindenképpen jó volt, hogy felkeltse az érdeklődésemet az egészségtudatos életmód iránt. Egy ideje vegetáriánus vagyok, sokat sportolok, a futástól, a zumbán és az aerobikon keresztül a hastáncig sok mindennel kísérleteztem. A jógában találtam igazán önmagamra, ezért a főiskolai oktatói képzést is elvégeztem. Hosszú távon szeretnék ezzel foglalkozni, de mellette a HSA-nál folytatott munkámat ugyanolyan lelkesedéssel végzem tovább” – zárta szavait Alexandra.