A hírek szerint közel harmadával csökkent a betegszabadságra, illetve táppénzre vonuló munkavállalók száma az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest, miközben a jelenleg is tomboló influenzajárvány ugyanúgy, vagy még talán intenzívebben szedi áldozatait. Tisztázzuk, hogy a 2015-ös törvénymódosítások után a munkavállalók mikor, hogyan és meddig mentesülhetnek a munkavégzés terhe alól!
1. Szabadság
Ez a legalapvetőbb módja a munkától való távollétnek. Egy naptári évben az alapszabadság 20 munkanap, mely az életkor függvényében 25 és 45 éves kor között fokozatosan növekvő, legfeljebb 10 munkanap pótszabadsággal bővülhet. Emellett egyéb szabadnapok is megillethetik a munkavállalót, ezek azonban már speciális feltételhez kötöttek, mint például a gyermekek száma, egészségügyi állapot vagy különleges munkakörülmény. A szabadság idejére teljes munkabérrel megegyező távolléti díj jár a dolgozónak.
2. Betegszabadság
Betegség esetén egy naptári éven belül 15 munkanap betegszabadság illeti meg a munkavállalót, év közbeni belépés esetén persze arányosan kevesebb. Ezekre a napokra ugyanakkor csak a rendes munkabér 70 százalékát kell kifizetnie a munkáltatónak.
3. Táppénz
Ha valaki egy év alatt 15 munkanappnál hosszabb időre válik keresőképtelenné, és így kimeríti a betegszabadságát, akkor az ezen felül eső időszakra táppénzre kell vonulnia, amihez orvosi igazolás szükséges. A táppénznek van egy felső határa, nem lehet több a minimálbér kétszeresének harmincad részénél. Azoknak, akiknek legalább két éve folyamatos munkaviszonyuk van (maximum 30 napos megszakítással), a fizetésük 60 százaléka jár a táppénz időszakára, akiknek pedig nincs meg a két éve, azoknak csak az 50 százaléka.
4. Kötelező orvosi vizsgálat időtartama
Tipikusan a várandósság időszakában fordul elő, ami rendszeres orvosi vizsgálatokkal jár kéz a kézben. Ezek idejére a munkavállaló mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól, és erre az időszakra távolléti díjra jogosult.
5. Emberi reprodukciós eljárás
Itt a lombikbébi programról van szó, amelyben résztvevő munkavállaló az egészségügyi intézményben való kezelés idejére mentesül a munkavégzés kötelezettsége alól, ugyanakkor szemben a várandóssággal összefüggő kezelésekkel, semmilyen díjazásban sem részesül.
6. Véradás
Nem nagy idő, de négy órányi munkamentesség jár a véradásért cserébe, és távolléti díj is megilleti a dolgozót.
7. Szoptatás
Szoptató anya számára a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két óra, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két óra munkamentesség jár távolléti díjjal.
8. Hozzátartozó halála
Közeli hozzátartozó, családtag halála esetén két munkanap alól mentesül az alkalmazott, a távolléti díj ebben az esetben is adott.
9. Bírósági/hatósági eljárás
Ennek az időtartamára szintén köteles a munkáltató elengedni a munkából dolgozóját, távolléti díj azonban csak abban az esetben jár, ha tanúként hallgatják meg az alkalmazottat. Ha gyanúsítottként, akkor pénz nélkül marad.
10. Fegyelmi eljárás
Ha a munkavállaló kötelezettségszegést követ el, és a munkáltató ezt ki szeretné vizsgálni, ennek idejére, de legfeljebb 30 napra felmentheti a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól alkalmazottját, akinek ez esetben is jár a távolléti díj.
11. Munkáltatói hozzájárulás
Előfordulhat, hogy a munkavállaló kimerítette a naptári évre adott szabadságkeretét, ám szüksége lenne plusz egy-két szabadnapra személyes ügyei intézéséhez. Amennyiben a munkáltató ebbe belemegy, kaphat az alkalmazott plusz szabadnapot. Az viszont már a felek megegyezésének függvénye, hogy erre az időszakra jár-e javadalmazás vagy sem.
áLTALáNOS SZABáLY
Ha a munkavállaló igazolja távollétét (pl. orvosi papírral), a munkáltatónak nincsen jogalapja felmondani neki azért, mert mondjuk túl sokszor ad vért, vagy túl sokat volt keresőképtelen. Igazolatlan távollét esetén viszont akár az azonnali hatályú felmondás is benne lehet a pakliban!