A HR Portál szakmai interjút készített a HSA munkaerő-közvetítési üzletágának vezetőjével, Vitos Alberttel. Az interjú szövegét változtatás nélkül, teljes egészében közöljük. Az eredeti szöveget IDE KATTINTVA lehet elolvasni a HR Portál honlapján.
Amikor a csapból is a munkaerőhiány folyik, érdekes egy olyan HR-essel beszélni, aki újszerű megközelítéssel áll a toborzáshoz. Az elsősorban Kelet-Magyarországra fókuszáló HSA Kft. munkaerő-közvetítési üzletágának vezetője, Vitos Albert állítja, velük olyan még nem történt, hogy nem tudtak megfelelő jelöltet bemutatni a megbízónak. Ráadásul külföldi munkavállalók után sem kapkodnak, hazai szakemberekből toboroznak. Szánt szándékkal használtuk a „szakember”, nem pedig az „álláskereső” kifejezést. Az interjúból az is kiderül, hogy miért.
Naponta hány kérelem fut be a önökhöz, ami kifejezetten kvalifikált szakemberekre vonatkozik?
A legrosszabb napokon is két-három cég megkeres minket, és vannak köztük külföldiek is, például ezek közül az egyik éppen Magyarországon szeretné fejleszteni a site-ját, ehhez kért tőlünk segítséget munkatársak felkutatásában. Korábban az volt a tapasztalat, hogy a nyár elejéig teljes gőzzel pörög a piac, aztán a szabadságolások miatt erősen visszaesnek a megkeresések, de tavaly már nem jött el ez az úgynevezett uborkaszezon. Most is úgy látjuk, hogy nem lesz megállás, a cégeknek folyamatosan szükségük van a magas szintű munkaerőre.
Melyek most a legkeresettebb pozíciók?
Nagy az igény a kvalifikált szakmunkások iránt, példának hozhatom a gyártósori vagy épületkarbantartókat. Ezen kívül az idegennyelvet beszélő munkaerő továbbra is aranyat ér, és hasonlóan sok a pénzügyi, informatikai és mérnök területről érkező megrendelés.
Azt látjuk, hogy a munkáltatók részéről továbbra is fokozott a kereslet, de a másik oldalról mennyire könnyű kielégíteni ezt?
Nem könnyű, de mi a HSA-nál képesek vagyunk rá. Múltkor volt egy megbízónk, aki magasan kvalifikált logisztikai vezetőt keresett, és azzal lépett be az irodánkba, hogy hajlandó nagyon sokat fizetni azért, ha öt napon belül bemutatunk neki egy alkalmas jelöltet. Másnap felhívtam, hogy megtaláltuk az emberét, aki annyira elnyerte a tetszését, hogy két héten belül munkába is állt. Azt mondta, hogy ilyet még nem látott munkaerő-közvetítőtől. Nem sokkal később volt egy másik hasonló esetünk, akkor vezetőt kerestek, és két nap alatt megvolt a jelölt.
Ez így elmondva végtelenül egyszerűen hangzik, a legtöbben mégsem képesek rá…
Mi nemcsak átküldünk egy random önéletrajzot, hogy ha targoncás kell, akkor nesze, itt egy targoncás. Azzal kezdjük a munkát, hogy elbeszélgetünk a megbízóval, feltérképezzük, pontosan milyen igényei vannak a leendő munkavállalóval kapcsolatban, és ezek alapján szűrünk az adatbázisunkban, majd interjúkat folytatunk a szóba jöhető munkavállalókkal. Utána már csak olyan jelölteket továbbítunk a partnerhez, akik elvárásokban, bérigényben, tapasztalatban és személyiségben is passzolnak az elképzeléseihez.
Sok cég, amely a saját útját járja, az álláshirdetésekben bízik. Mennyi esély van rá, hogy ezzel megtalálják az ideális munkatársat?
Talán kicsit drasztikus lesz, amit mondok, de azt vettük észre, hogy az álláshirdetések ideje lejárt. Persze mi is használjuk őket, kitesszük a pozíciókat a honlapunkra, és jelentkezők is vannak szép számmal, 20-an, 30-an, 100-an szakterülettől függően. Ugyanakkor minimális lesz köztük a tényleg alkalmas pályázó. Sokkal hatékonyabb, hogy direkt módon mi keressük meg az adatbázisunkból a szakmailag megfelelő embereket. Egyszer úgy bíztak meg minket, hogy a partnernek már megvolt a jelöltje az állásra, de kíváncsi volt arra, hogy tudunk-e jobbat mutatni neki. Két jelöltet hoztunk, és a végén közülük választott. Amikor megkérdeztük, hogy mi lett a sajátjával, csak annyit felelt, hogy a mieink lényegesen meggyőzőbbek voltak.
De a direkt keresés azt jelenti, hogy nem feltétlenül aktív álláskeresőket vesznek célba, nem?
így van, és pont ez a lényeg benne. Aki kvalifikált szakembert keres, annak a minőség a legfontosabb, márpedig az igazán jó szakemberek általában dolgoznak, nem álláskeresők, de nyitottak a jobb lehetőségekre. Nem futnak az álláslehetőségek után, hanem hagyják, hogy azok rájuk találjanak. Beregisztrálnak például hozzánk, mert tisztában vannak azzal, hogy nálunk, ahogy az elején is említettem, napi szinten jönnek be az állások sok-sok különböző partnertől, és ha akad köztük olyan, ami nekik vonzó lehet, akkor mi hívjuk őket.
Mekkora adatbázis kell ahhoz, hogy ez a módszer működjön?
Saját és külső adatbázisokat használunk a toborzáshoz, így gyorsan és hatékonyan érünk el olyan potenciális munkavállalókat, akiket enélkül nem lehetne. Ezzel a módszerrel több mint 100 ezer álláskereső információihoz férünk hozzá. De nem ez a siker kulcsa, hanem az, hogy ismerjük a piacot, megvan a szaktudásunk ahhoz, hogy ebből a hatalmas bázisból kiszűrjük azt a néhányat, aki tökéletesen illeszkedik a cég igényeihez.
Sok helyről hallani, hogy a hazai munkaerőhiányt külföldi dolgozók behozatalával próbálják orvosolni. Erről mit gondol?
Szituációfüggő, hogy megéri-e. A HSA-nál például a munkaerő-kölcsönzési üzletágunk foglalkozik ukrajnai munkavállalókkal is. Ezen a területen azonban elsősorban a fizikai és betanított munkákra keresünk jelentkezőket, és egyszerűen szükség van erre a módszerre, mert mennyiségileg kevés az elérhető dolgozó. Azért nem mindegy, hogy 500 embert kell találni a gyártósorra, vagy egyetlen, de jól képzett mérnököt… A munkaerő-közvetítésnél a kvalifikált, szaktudással rendelkező munkavállalókon tartjuk a szemünket, és az imént említett módszereinkkel ki tudjuk szolgálni a cégeket tisztán hazai és minőségi jelöltekből.