Hiszünk abban, hogy ha korrekt a kapcsolat, akkor a munkavállaló jobban teljesít, a munkaadó hálás, és végül mindkét fél elégedett. Közvetítőként igyekszünk példát mutatni ebben, ezért életre hívtuk a „Hónap példaképe” programunkat. Hónapról hónapra elismerünk egy a HSA-n keresztül dolgozó, kiemelkedő hozzáállású munkavállalót. Április példaképe: Dávid Ágnes.
Hirtelen ötlettől vezérelve egy keddi napon megvette a repülőjegyet Angliába. Csütörtökön már a szigetországban landolt, pénteken reggel pedig az angol nyelvű tűzvédelmi oktatáson vett részt az új munkahelyén. Pedig a „yes” és a „no” szavakon kívül akkor még nem sok mindent tudott a nyelven… „Irtózatosan nehéz volt beleugrani az ismeretlenbe. Amikor leszálltam a repülőről a bőröndömet magam után vonszolva, teljesen egyedül érkeztem meg egy idegen országba” – mesélt Dávid Ágnes arról, hogyan kezdődött a két és fél évig tartó angliai élete a Crawley nevű, 111 ezer lelket számláló városkában.
Megálmodta, majd megcsinálta
Mindez még azelőtt történt, hogy 2016 októberében – újra itthon – belefutott volna a HSA egyik álláshirdetésébe, amióta cégünk alkalmazásában áll. Annak idején azért költözött ki Angliába, mert volt egy célja, amit valóra szeretett volna váltani. „Egyik éjjel azt álmodtam, hogy Angliában dolgozom, és miután felébredtem, felhívtam az egyik kint élő barátnőmet, hogy tudna-e SOS állást szerezni nekem, és néhány nappal később már egy négycsillagos szállodában dolgoztam szobalányként. Két és fél évig voltam kint, ennyi időre volt szükségem ahhoz, hogy elérjem a célomat, és hazajöhessek” – árulta el Ágnes.
Ugyan van kereskedelmi végzettsége, és húszéves korától 14 éven át a kereskedelemből élt, a hazatérése után nem szeretett volna ebben az iparágban dolgozni. A HSA-nál előbb zöldség- és gyümölcsválogatással kezdett, tavaly október óta pedig cégünkön keresztül a Jopp Interior Hungary Kft.-nél végez betanított munkát Szolnokon. Autók váltóját vonja be bőrburkolattal két műszakban, napi nyolc órában. „Azelőtt mindig sok mozgással járó feladatokat végeztem, így hozzá kellett szoknom ennek a munkának a monotonitásához, de nem árultak zsákba macskát, hiszen így is volt meghirdetve” – tudtuk meg Ágnestől, akit a HSA projektvezetője csak méltatni tudott.
Korán megtanulta a munka becsületét
„Ági megbízható, munkájára igényes hölgy, aki maximális odaadással teszi a dolgát, legyen szó zöldség-, gyümölcsválogatásról, vagy rendezett körülmények között történő minőségi betanított munkáról. Úgy gondolom, Ági a jelenlegi munkavállalói társadalom egyik példamutató alakja, aki nemcsak a közvetlen környezetére, hanem személy szerint rám is inspirálóan hat” – jellemezte a Hónap példaképét Aszódi Zoltán kollégánk, aki a szolnoki HSA-iroda nevében jelölte a díjra a munka becsületét már gyerekkorában megtanuló Ágnest. Jászkarajenőn, egy kis faluban nehéz körülmények között nőtt fel; édesapja korán elhunyt, édesanyja nevelte. Már diákként rendszeresen dolgozott, a szakközépiskola mellett egy száraztészta-készítő üzemben kereste a kenyerét.
Érzékeny a kivetett állatok sorsára
Ma is aktívan vállal pluszmunkákat, de hangsúlyozza, hogy nem a munkájának él. „A kényszer nagy úr, tudom, milyen amikor a túlélésért dolgozik az ember. Ma már azért is csinálom, hogy tudjam élvezni az élet apró örömeit. El tudjak menni nyaralni például. A dolgomat a legjobb tudásom szerint végzem el, de tudom, hogy a pihenés is fontos. Megígértem magamnak, hogy a szabadnapjaimon kikapcsolódom” – fogalmazott. Ezt a kikapcsolódást részben Guba és Negro jelenti, a két macskája.
„Nagyon szeretem az állatokat, érzékeny vagyok a sorsuk iránt. A 11 éves macskámat úgy találtam, és azóta is mindig van nálam állateledel, hogy ha találkozom kóbor kutyával vagy macskával, meg tudjam etetni őket – tudtuk meg Ágnestől, aki a Kéz a mancsért állatvédő egyesület munkáját is segíti szabadidejében. – Általában vasárnaponként kilátogatok hozzájuk az örökbefogadó napra, elvagyok ott húsz kutyával. Nekem ez igazi feltöltődés.”
Nemcsak a nehéz sorsú állatok örülnek annak, hogy hazajött Angliából, hanem mi is!