2015-től bruttó 105 ezer forintra növekedett a minimálbér, amivel párhuzamosan a garantált bérminimum 122 ezer forintra emelkedett. De mit jelent ez a valóságban? Tisztázzuk a fogalmakat!
A tavalyihoz hasonlóan idén is néhány ezer forintos emelkedés következett be a magyarországi minimálbérben, amely 4500 forinttal lett több, mint 2014-ben volt. A garantált bérminimum is hasonló mértékben emelkedett, az bruttó 118 ezer forintról hízott 122 ezerre. Az összegek havi alkalmazás esetén értendőek, a minimálbéres órabér 604 forint, a garantált bérminimumos pedig 702 forint lett. Ennél kevesebb pénzért legálisan csak egyszerűsített foglalkoztatás keretében lehet dolgoztatni Magyarországon. De ki kapja a minimálbért és kinek jár a garantált bérminimum?
A garantált bérminimumot nyugodtan nevezhetnénk „magasabb minimálbérnek” is, ugyanis ez azoknak jár, akik legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörben tevékenykednek. Nagyon fontos azonban a megfogalmazásmód, hiszen a garantált bérminimumra jogosultság nem attól függ, hogy mi a munkavállaló legmagasabb iskolai végzettsége, hanem attól, hogy az általa betöltött munkakörhöz mi szükséges. Lehet valakinek például villanyszerelői papírja, de ha betanított munkásként dolgozik, nem illeti meg a garantált bérminimum. A helyzetet ugyanakkor bonyolítja, hogy a törvény nem tér ki arra, mi határozza meg, hogy az adott feladatkör igényel-e minimum középfokú képzettséget vagy sem.
Több mankónk is van azonban a kérdés eldöntésében, hiszen számos jogszabály rögzíti, hogy bizonyos munkakörök végzése szakképesítéshez kötött. Például a kereskedelmi törvény előírása szerint a boltok pénztáraiban sem ülhet akárki, ahhoz papír szükséges. De ugyanígy számos más szakma is végzettséghez kötött, kórházi ápolónak sem állhat be csak úgy az utca embere. A kollektív szerződés is előírhatja a minimális szakképzettséget egyes pozíciók esetében, aminek következtében jár a garantált bérminimum.
Olyan eset is elképzelhető, hogy a munkáltató saját magától, a törvényi előírásoktól függetlenül rögzíti a belső szabályzatában, hogy megköveteli a középfokú végzettséget. Például ha a mozi vezetősége írásban meghatározza, hogy a jegyszedőnek is legalább érettségivel kell rendelkeznie, akkor már a garantált bérminimum jár neki.
összegezve: hiába van valakinek minimum középfokú képesítése, ha elmegy segédmunkásnak egy építkezésre, nem jár neki a garantált bérminimum. De megfordítva is igaz a tétel: ha valakinek nincsen középfokú végzettsége, de a főnöke olyan feladatot bíz rá, amihez a belső szabályzat előírja azt, akkor sem jár a magasabb javadalmazás. Máskülönben ez ellentmondásos lenne az egyenlő bér elvével, hiszen így a magasabb végzettséggel nem rendelkező munkavállaló is azonos bérre lenne jogosult, mint a magasabban képzett kollégái. A bruttó 122 ezer forint tehát papírhoz és munkakörhöz egyaránt kötött.