A legtöbb ember fejében a hétfőtől péntekig tartó munkahét úgy rögzült, mint az, hogy egyszer egy az egy. Pedig a munkaidőkeret helyes használatával extrém esetben az is megvalósítható lenne, hogy nyolc hónapig szinte folyamatosan, aztán négy hónapig egyáltalán nem végeznek munkát a munkavállalók. A lehetőségek tárháza végtelen.
Sokszor viszont azt tapasztaljuk, hogy a cégek nincsenek is tisztában azzal, hogy a munkaidőkeret milyen törvény adta lehetőségeket biztosít a számukra. Rengeteg vállalat küzd azzal a problémával, hogy bizonyos időszakokra összpontosulnak a feladatok. így vannak húzósabb hetek, hónapok, amikor az is kevésnek tűnik, ha a dolgozók éjt nappallá téve túlóráznak. Aztán jönnek a csendesebb periódusok, amikor meg teendő híján nem lehet hatékony munkavégzéssel kitölteni az alkalmazottak munkaidejét, amiért ugyanúgy kifizetésre kerül a munkabérük.
Adva van a kérdés: ha a megrendelések nem kiegyensúlyozottan jönnek, akkor a dolgozók beosztása miért kell, hogy az legyen? és ez benne a pláne: NEM KELL, hogy az legyen! A törvény minden cégnek lehetőséget biztosít arra, hogy a munkabeosztást a munkafolyamatok ingadozásához igazítsa. Erre való a munkaidőkeret.
Az alapvető szabály az, hogy hetenként két pihenőnapnak kell jutnia. Ebből alakult ki az, hogy általános munkarendben hétfőtől péntekig dolgoznak a munkavállalók, aztán szombaton és vasárnap pihennek. Természetesen vannak kivételek, de még mindig ez az uralkodó beosztás, holott a munkaidőkeret sokkal több cégnek garantálna ideálisabb munkarendet, mint amennyi ezt kihasználja. A munkaidőkeret ugyanis lehetőséget ad a munkaidő egyenlőtlen elosztására, a szabályokat a keret átlagában kell betartani. Tegyük fel, hogy van egy két hónapos munkaidőkeret: az nyolc hét, tehát 40 munkanap és 16 heti pihenőnap. De ezen belül – a szabályok betartásával – úgy osztjuk el ezeket, ahogyan indokolt. Nem szükséges, hogy minden ötödik munkanap után jöjjön két heti pihenőnap. Megvalósítható az is, hogy hat hétig folyamatos a munkavégzés, aztán két hét leállás következik. Ez nagy segítség lehet projektidőszakban, vagy idénymunkák esetén.
Vannak persze alapvető szabályok, amelyeket be kell tartani. Ilyen többek között, hogy havonta egy heti pihenőnapot vasárnapra kell beosztani, illetve bizonyos esetekben minden hatodik munkanap után ki kell adni egy heti pihenőnapot. Azonban már a két hónapos munkaidőkeret is kellően nagy mozgásteret ad a cégeknek a hatékonyabb munkaidő-beosztáshoz. A törvényben engedélyezett maximum egyébként a négy hónapos keret, amelyet profiltól függetlenül bármely cég kiaknázhat. Ezen felül például idényjellegű munkával foglalkozó cég esetén lehet fél éves, de kollektív szerződéssel akár egy éves is a munkaidőkeret.
A munkavállalók beleegyezése nem szükséges a munkaidőkeret bevezetéséhez, viszont mindig előre tájékoztatni kell őket a keret kezdő és befejező időpontjáról. Ezen belül a pontos beosztásukat 7 napra előre 7 nappal korábban meg kell kapniuk. Fontos szempont, hogy a munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel ossza be.
A beosztást szakértelemmel, körültekintően kell elkészíteni, hiszen ha nem figyelünk, az így keletkező rendkívüli munkaidő sokba kerülhet. Ha például egy két hónapos munkaidőkeretben nem adjuk ki a 16 heti pihenőnapot, hanem mondjuk csak 14-et, akkor azt a két hiányzó napot 100 százalékos bérpótlékkal kell elszámolni, hiszen heti pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkavégzésnek minősül. Ha viszont a szabályokat betartva alkalmazzuk a munkaidőkeretet, akkor úgy növelhetjük cégünk produktivitását, hogy az nem kerül több bérköltségbe, mint a megszokott hétfő–péntek munkahét.