Januártól lép életbe az új cafeteria-rendszer, amely rengeteg változást hoz magával a korábban megszokottakhoz képest. áttekintettük, hogy 2017-ben melyik elemet milyen mértékű adóteher mellett lehet igénybe venni, ugyanis már most érdemes sakkozni a lehetőségekkel.
Már a nyáron tudni lehetett, hogy jelentős változásokon esik át jövőre a magyarországi cafeteria-rendszer. Ennek a legfőbb oka az volt, hogy az eddig meglévő szabályozás bizonyos elemei sértették az Európai Uniós jogot. Konkrétan arról volt szó, hogy a Széchenyi Pihenőkártyák és az Erzsébet-utalvány kedvezményesebben voltak igénybe vehetőek, mint a piacon lévő többi utalvány, ami monopolhelyzetet eredményezett. Az elmúlt fél évben sok pletykát lehetett hallani, hogy mindez miként érinti majd a béren kívüli juttatásokat, most azonban már tisztán látunk. Ahogy mondani szokás, tudjuk, mi merre hány méter.
Megmarad a cafeteria-elemek hármas felosztása az adóterheket illetően: továbbra is lesznek nem kedvezményes adózású, kedvezményes adózású és adómentesen adható juttatások. Valamelyest mérséklődik azonban a rájuk vonatkozó adóterhek mértéke, mivel a béren kívüli juttatások adóalapját 2017-től az eddigi 1,19 helyett 1,18-as szorzóval számolják majd. Ennek és az országgyűlés által a napokban elfogadott EHO-teher mérséklésnek (27-ről 22 százalékra) köszönhetően a nem kedvezményes adózású cafeteria elemek közterhe 49,98 százalékról 43,66-ra, a kedvezményes adózásúaké 34,51-ről 34,22-re csökken.
A rossz hír: kevesebb a kedvezményes adózású cafeteria-elem
2016-ban az Erzsébet-utalvány, a Munkahelyi étkezés, a Helyi tömegközlekedési bérlet, az Iskolakezdési támogatás, az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás és az Egészségpénztári hozzájárulás is a kedvezményes adózási kategóriába esett. Rossz hír, hogy ezek most mind átkerültek a nem kedvezményes adózásúba, így a választásuk esetén már 43,66 százalékos közteherrel kell számolni. 2017-ben mindössze négy elem lesz a kedvezményes, 34,22 százalékos sávban. Az eddig is ide tartozó SZéP-kártya három alszámlája (vendéglátás, szabadidő, szállás) mellett béren kívüli juttatásként a készpénzkifizetés is kedvezményes lesz. Egyetlen olyan cafeteria-elem van, amely idén és jövőre is a legmagasabb adózású volt, az Ajándékutalvány, ami cserébe viszont széles körben felhasználható, ezért is szeretik a munkavállalók.
A jó hír: több az adómentesen adható béren kívüli juttatás
Az alapszabály, hogy ami 2016-ban adómentes cafeteria-elem volt, az 2017-ben is az lesz. így az anyagilag legkifizetődőbb kategóriába esik továbbra is a Sportrendezvényekre szóló belépő (korlátozás nélkül), a Kulturális belépő (évi 50 ezer forintig), a Bölcsődei ellátás, a Lakáscélú támogatás (legfeljebb 5 millió forintig 5 év alatt) és a Kockázati biztosítás (havonta a minimálbér 30 százalékáig). Mindezek mellett azonban két új adómentes béren kívüli juttatási elem is lesz 2017-ben: az óvodai ellátás, valamint a Lakhatási támogatás. Ez utóbbi azokat segíti, akik a lakóhelyüktől távol vállalnak állást, és például albérletet kell fizetniük emiatt. A lakhatási támogatás mértéke az első évben a minimálbér 40 százaléka lehet havonta, a második–negyedik évben a 25 százaléka, az ötödik évtől pedig a 15 százaléka.