ön tudja már, miből lesz nyugdíja tíz, húsz, harminc vagy negyven év múlva? Az állami nyugdíjrendszert gombaként ellepő rémhírek ellenére is csak kevesen gondolnak a saját jövőjükre, holott a cégek közel háromnegyede a cafeteria keretében megoldást kínál a problémára.
A nyugdíjrendszer várható összeomlása nem olyan legendákon alapuló rémtörténet, mint a Loch Ness-i szörny létezése, hanem valóságos veszélyforrás. Logikusan zajló folyamatról van szó, amelynek demográfiai probléma az alapja, hiszen a folyamatosan csökkenő születésszám és a növekvő várható élettartam miatt a társadalmunk lépésről lépésre elöregszik. így tehát egyre kevesebb aktív dolgozónak kellene eltartania egyre több idős korba lépő nyugdíjast, ami egy ponton túl már nyilvánvalóan nem működőképes. Ez nem csupán Magyarországon okoz fejfájást, hanem szinte az összes fejlett társadalomban, amit jelez, hogy 2011 óta hazánk három helyet előrelépett a világ nyugdíjrendszereinek fenntarthatóságát mutató felmérésben. A helyzetet ugyanakkor mindenütt súlyosbítja, hogy napról napra több idős él egyszemélyes háztartásban a sok válás, zátonyra futott családi történet miatt, így támogatni sem tudják egymást.
A férfiak átlagosan 14, a nők 18 évig élnek nyugdíjba vonulásuk után, tehát meglehetősen hosszú időszakról kell gondoskodni. Mivel hosszútávon az állam ezt már nem fogja tudni felvállalni, egyre inkább előtérbe kell, hogy kerüljön az öngondoskodás fogalma. és itt jön be a képbe a munkáltató szerepe. A béren kívüli juttatások rendszerében, a cafeteriában egyre több cég teszi lehetővé az önkéntes magánnyugdíjpénztárba való befizetést, amely valós megoldást jelenthet a fent vázolt nyugdíjproblémára. és ez ma már nem csupán feltételezés, hanem bizonyosságot nyert tény, hiszen tavaly ünnepelték Magyarországon húszéves évfordulójukat az önkéntes pénztárak, akik pedig már az indulásnál megkapták a munkáltatói hozzájárulást, ma már akár több milliós tőkével egészíthetik ki az állami nyugdíjukat.
Nem a cafeteria az egyetlen mód, amivel a munkáltató segítheti alkalmazottai idős korra irányuló előtakarékoskodását. Létezik az úgynevezett önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói adomány is, aminek a lényege, hogy a cég a cafeterián túl, közvetlenül fizet be a foglalkoztatott számára megtakarítást. Ez a munkáltatónak is megéri, hiszen rendkívüli adókedvezménnyel jár, az összeg pedig rugalmasan alakítható. Lehet ez egy új és előrelátó jutalmazási módszer a munkáltatók részéről, elvárás persze nem.
A lehetőség azonban egyre többek számára adott, hogy a cafeteria juttatások legalább egy részét önkéntes magánnyugdíjpénztárba fizesse be, ezzel a módszerrel ugyanis más ráfordítás nélkül is megalapozható a majdani nyugdíj, a másoknak való kiszolgáltatottság pedig nullára redukálható. Az esetleges átmeneti munkanélküliség sem zúzza porrá az előtakarékoskodók terveit, hiszen a befizetett összeg nem veszik el akkor sem, ha valaki ideiglenesen nem tud fizetni, hiszen a számla bármikor felfüggeszthető.