Ha az, amit mondunk és ahogyan közben viselkedünk, nincsen összhangban egymással, ösztönösen megkérdőjelezzük az állítás valóságtartalmát. Így van ez az állásinterjún is, ezért nagyon fontos, hogy a testbeszédünket képesek legyünk uralni, különben saját magunk ellen dolgozhatunk vele.
1. Legyünk természetesek
Az első és legfontosabb dolog, hogy semmiképpen se „erőltessük” a testbeszédet, ne akarjuk a tükör előtt előre begyakorolt mozdulatokkal, gesztusokkal manipulálni az interjúztatót, mert azt nagyon könnyen ki lehet szúrni. A velünk szemben ülő emberek nem az első állásinterjút vezetik életükben, elég tapasztaltak ahhoz, hogy ne tudjuk megvezetni őket. Szóval legyünk természetesek.
2. „Tükrözzük” az interjúztatót
Magunkon is megfigyelhettük már, hogy ha nagyon ráhangolódunk valakire, ösztönösen „tükrözni” kezdjük a testbeszédét, átvesszük a hanghordozását, beszédritmusát. Ez az agyunk reflexe, ami által tudat alatt a pozitív, nem pedig a negatív kategóriába soroljuk az illetőt. Próbálhatjuk ezt a magatartást bevetni az állásinterjún is, azaz kövessük le az interjúztató stílusát: ha megfontoltan kérdez, mi is válaszoljunk megfontoltan; ha gyorsan, lazán pörgeti a beszélgetést, mi is tegyünk így.
3. Figyeljünk a lábtartásra
A testbeszéd egyik legfontosabb összetevője a lábtartás. Ha szemben állunk vagy ülünk valakivel, a lábtartásunk általában abba az irányba mutat, amerre menni készülünk. Tehát például ha valaki mindkét lábát az ajtó irányába fordítja, az vélhetően már nagyon távozni akar. Egy állásinterjún nekünk azt kell mutatnunk, hogy komfortosan érezzük magunkat az interjúztató társaságában, így fordítsuk felé a lábainkat.
4. Ne „zárkózzunk be” a karjainkkal
A testünk előtt összefont karok ösztönösen védekező testtartásnak számítanak, ezzel ugyanis tudat alatt védjük a létfontosságú szerveinket. Természetesen egy állásinterjún nem kell tartanunk attól, hogy ránk támadnak, de az összefont kar akkor is egyfajta bizalmatlanságnak a jele. Ehelyett inkább tartsuk a karjainkat lazán a testünk mellett, rásegítésként a kezünkbe foghatunk egy tollat vagy papírt is. Mihelyt ebbe a nyitott kartartásba kerülünk, sokkal befogadóbb lesz a viselkedésünk.
5. Nyugtassuk meg magunkat
Az állásinterjú akkor is stresszes szituáció, ha már nagy rutinunk van benne, a rólunk kialakult képet pedig nagyban befolyásolja, hogy mennyire tudunk ellazulni. A testünk ebben is segíthet, van ugyanis egy pont, a kulcscsontjaink közötti mélyedés, amelynek a gyengéd masszírozása stresszoldó hatású. Interjú előtt próbáljuk ki.
6. Piramist csináljunk a kezünkből
Zalatnay Sarolta híres slágerében tölcsért csinált a kezéből, de mi most a piramisszerű kéztartást javasoljuk. Az asztalon vagy az ölünkben két kézfejünket fordítsuk szembe egymással, és az ujjbegyeinket lazán érintsük össze. Így egyfajta „piramist” kapunk, innen az elnevezés. Ez a kéztartás a magabiztosság szimbóluma, plusz kezeinket is lekötjük vele, nehogy hadonásszunk zavarunkban beszéd közben.