Sokáig azért tanultak nyelvet az emberek, mert kötelező volt. Például nem kapták kézhez a diplomájukat, ha nem mutatták be a nyelvvizsgájukat. Manapság viszont már azért kell idegen nyelvet tanulni, mert lassan létszükségletté válik. Persze az sem mindegy, melyiket sajátítjuk el.
Lassan elfogynak az olyan minőségi állásajánlatok, amelyekben ne lenne feltétel egy vagy több idegen nyelv ismerete. Mi több, aktív használata. A munkáltatók ma már nem elégszenek meg a nyelvvizsgával, hiszen az csak egy papír, amely azt igazolja, a tulajdonosa valamikor ilyen vagy olyan szinten beszélte az adott nyelvet. De a cégeket az érdekli, gyakorlatban hogyan állunk az adott nyelvvel. Mert az országhatárok elmosódásával egyre több munkakörben válik a napi rutin részévé az idegen nyelv használata. Tehát innentől ez már létszükséglet.
Ennek ellenére az Eurobarométer 2012-es statisztikája alapján még mindig Magyarországon beszélnek a legkevesebben (a lakosság 35%-a) legalább egy idegen nyelvet az Európai Unióban. Az persze a munkatalálási esélyek szempontjából sem mindegy, hogy melyik az az egy-két nyelvet, amelyet megtanulunk. A felmérések azt mutatják, hogy az angol és a német manapság tulajdonképpen már alap – előbbit a magyar lakosság 64%-a, utóbbit a 48%-a választotta a két legfontosabb nyelv valamelyikének. Nem meglepő, hogy ezen a két nyelven beszélnek a legtöbben társalgási szinten hazánkban: angolul a magyarok 20, németül 18 százaléka ért.
A tanulság tehát a következő: az angol és a német szükséges, a kettő közül legalább az egyiket érdemes jól megtanulni, ugyanakkor ha ki szeretnénk tűnni a tömegből, egzisztenciát alapoznánk a nyelvtudásunkra, melléjük érdemes egy kevésbé elterjedt, ám a munkaerő-piac szempontjából mégis hasznos nyelvet választanunk. Igen, de melyiket?
Az üzleti szférában az orosz és a japán tanulása biztosan kifizetődő befektetés, hiszen mindkét ország gazdasága erősödik és nyit a nyugati piacok felé. Elég csak az autógyártásra, a Lada és Honda térhódítására gondolni. Az orosz nyelvtudásnak ráadásul az az előnye is megvan, hogy utána könnyedén elsajátítható a szláv nyelvek bármelyike, így a Kárpát-medencében különösen hasznos horvát, szlovén, cseh, szlovák és ukrán is. Az említett nyelvekkel a HSA is időről időre keres munkavállalókat, itt is van mindjárt egy élő példa: http://www.hsakft.hu/allaskeresoknek/ertekesito-szlovak-nyelvtudassal
Mivel a multiknál fontosabb szempont a nyelvtudás, mint a szakirányú végzettség, a japán mellett érdemes ráfeküdni a kínaira is, amelyet a brit oktatási miniszter tervei szerint Angliában hamarosan már a középiskolában is tanulhatnak a diákok. Véletlen? Aligha, ez a jövő útja! De hogy kevésbé „idegen” nyelveket ajánljunk, a kereskedelem és a vendéglátás területén a francia, a spanyol és az olasz is kelendő. Például egyre több francia cég telepít leányvállalatot Magyarországra, így hazánkban is megnövekedett a kereslet a franciául beszélő munkaerő iránt. Comprendre?