Tényleg igaz, hogy ha minél több helyre pályázunk, annál előbb találunk munkát? A nagy számok törvénye szerint igen, de nézzük a valóságot!
1. „Minél több helyre pályázunk, annál előbb találunk munkát!”
Nem, nem és nem! Az álláskeresés során sosem a mennyiség, hanem a minőség lesz a döntő. Beadhatjuk a pályázatunkat 100 helyre is, azzal sem lesz nagyobb esélyünk, mintha körültekintően próbálkoznánk egy-két pozíciónál.
Ennek egyszerű oka van: aki naponta tíz vagy több helyre küldi be az önéletrajzát, az nagy valószínűséggel egy sablonanyagot küld el magáról mindenhova, függetlenül az adott munkakör és cég specialitásaitól. Ezzel pedig nem jutunk előrébb, mert hatékony akkor lesz az álláskeresésünk, ha az adott állás leírásának megfelelően egyedire szerkesztjük az önéletrajzunkat. Azaz minden megpályázott pozíció kapcsán az ahhoz szükséges képességeinket és tapasztalatainkat hangsúlyozzuk ki benne. Így lesz a kevesebb sokszor több.
2. „Csak akkor pályázzunk, ha minden felsorolt elvárásnak megfelelünk!”
Rossz taktika! Amikor a cégek kiírják az álláshirdetésüket, legtöbb esetben az elvárások pont alatt az általuk tökéletesnek gondolt munkavállaló szakmai felkészültségét írják körül. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy ha a tíz felsorolt pontból csak nyolc vagy kilenc igaz ránk, akkor ne is próbálkozzunk. Különösen a mai munkaerő-hiányos helyzetben érdemes jelentkezni egy állásra, ha az elvárások 80 százaléka igaz ránk.
Természetesen minden munkakörhöz tartoznak alapkövetelmények, ezek azért mindenképpen legyenek benne abban a 80 százalékban… De a lényeg, hogy egy-két nem létfontosságú hiányosság még beleférhet.
3. „A motivációs levél úgysem számít sokat!”
De! Ha kérik, akkor nagyon is sokat számít. Persze ha fontossági sorrendet kell felállítani, akkor nyilvánvalóan az önéletrajz áll az első helyen, azt futják át legelőször, és csak akkor foglalkoznak a többi bekért pályázati anyaggal, ha az abban szereplő végzettségek és munkatapasztalatok alapján relevánsnak tűnik a pályázó. Ezzel azonban még csak az első szűrön jutunk túl, és még messze vagyunk a végcéltól.
Ahhoz, hogy eljussunk a második ellenőrző pontig, kell egy jó motivációs levél is. Ebben mutathatjuk meg először az egyéniségünket, amire az önéletrajz nem sok lehetőséget ad. Ebben van lehetőségünk árnyalni az erősségeinket, magyarázatot adni az esetleges hiányosságainkra.
4. „Amit az interneten csinálunk, az magánügy, nincs ráhatással a munkánkra!”
Nagy tévedés! Ma már az idősebb korosztályból is sokan fent vannak a Facebookon, és talán fel sem mérik, hogy az ottani kommunikációjuknak milyen hatásai vannak a munkájukra. Amikor beadja valaki a jelentkezését egy állásra, és az önéletrajza alapján esélyesnek tűnik a pozícióra, a HR-es szinte biztosan rákeres az illetőre az interneten.
Ez is része annak, hogy minél több információt begyűjtsön a jelöltről, és bizony ha a Facebookon szélsőséges politikai, vallási véleményeinkkel, vagy kifogásolható viselkedésünkkel találkozik, könnyen lekerülhetünk a listáról. Amit az interneten teszünk, olyan mintha a nyilvános utcán tennénk!