Tavaly júliusban egy törvénymódosítás hozta meg az áttörést a külföldi munkavállalók magyarországi foglalkoztatásában. Azóta a hazai hiányszakmák esetében gyorsított eljárásban bírálják el a munkavállalási engedélyeket. Az ukrajnai dolgozók toborzásával is foglalkozó HSA Kft. régióvezetőjét, Farkas Adriánt kérdeztük az eddigi tapasztalatokról.
Mennyivel lett gyorsabb a külföldi munkavállalók behozatala a hiányszakmákra vonatkozó könnyítéssel?
Mi a HSA-nál már korábban is toboroztunk Ukrajnában, hiszen idehaza vannak olyan területek, amelyeken egész egyszerűen elfogyott a munkaerő, akár 100–120 kilométeres körzetben sem találni munkára hajlandóságot mutató embereket. Azelőtt két-három hónapba telt, mire minden engedélyt sikerült beszerezni a külföldi munkavállalók foglalkoztatásához, ugyanez ma már a gyorsított eljárásnak köszönhetően körülbelül tíz nap alatt megvan.
Ukrajnai magyarokat vagy ukránokat toboroznak inkább?
Is-is. Azt azért tudni kell, hogy az elmúlt időszak ukrajnai háborús eseményei miatt sok ottani magyar már Nyugat-Európába költözött. Nem az a fő szempont, hogy magyar vagy nem magyar: a mi küldetésünk az, hogy a hazai cégek munkaerőproblémáit hatékonyan megoldjuk mind mennyiségileg, mind minőségileg. Ebben pedig Ukrajna nagy segítségünkre van, hiszen egy 42 millió lakosú szomszédos országról beszélünk, ahol jelentős a munkanélküliség, így a kiaknázatlan munkaerő is.
A behozott munkavállalók hány százaléka beszél magyarul?
Pontos százalékot nem tudok mondani, inkább egy gyakorlati példát hoznék. Az egyik ukrajnai dolgozókat igénylő megrendelőnknél 500 behozott embert foglalkoztatunk. Náluk az az elvárás, hogy 30–35 munkavállalónként legalább egy beszéljen magyarul. Ezt tudjuk biztosítani, és a mindennapos munkavégzés problémamentesen megy így. Sőt, az év végi értékelőn kifejezetten elégedettek voltak a dolgozókkal.
Adva van a kérdés, hogy mivel tudják garantálni az Ukrajnából behozott munkavállalók minőségét. Mégiscsak idegen országból jönnek, máshogyan szocializálódtak.
Több mint másfél éve foglalkozunk az ukrajnai toborzással, és eleinte bennünk is megfogalmazódtak hasonló kérdések, de mostanra referenciákat tudunk felmutatni. általános tapasztalat, hogy az ukrajnai munkavállalók kiugrási lehetőséget látnak a magyarországi elhelyezkedésben. Csak, hogy érzékeltessem: Ukrajnában havi 250–300 óra munkával 45–50 ezer forintot visznek haza, amihez képest a nálunk 180–190 órával megkereshető nettó 140–150 ezer forintos fizetés óriási életminőségbeli ugrás nekik. Megbecsülik a lehetőséget, rendkívül motiváltak. Másrészt alapos kiválasztást végzünk, partnerirodáink vannak Kijevben, Ungváron és Beregszászon is, amelyekben helyismerettel rendelkező, kint élő kollégák segítik a munkánkat.
Hosszútávon is lehet számolni a bevált dolgozókkal?
Teljes mértékben! Tapasztalataink szerint 20–40 éves kor közötti ukrán munkavállalók jelentkeznek a magyarországi munkára, sokan közülük iskolázottak és a párjukkal együtt jönnek. Gyakran érdeklődnek a letelepedési engedélyről is, így mondhatom, hogy nemcsak dolgozni akarnak, hanem új életet szeretnének kezdeni nálunk nagyobb biztonságban, jobb megélhetés mellett.
Az elszállásolásukat hogyan oldják meg?
Azt hiszem, ez a kérdés a szűk keresztmetszet. A hiányszakmák listája hosszú, a betanított munkásoktól, operátoroktól a hegesztőkig, villanyszerelőkig, varrókig széles a skála, amin zongorázni tudunk. Munkásszállóból viszont kevés van Magyarországon, de mivel a HSA-nak 13 kelet-magyarországi városban van irodája, széles kapcsolatrendszerrel bírunk, így az elszállásolásban tudjuk segíteni a megrendelőinket. Sőt, az étkeztetés megoldásában és az ukrán munkavállalók legalább havi egyszeri hazautaztatásában is.