Nem ritka, hogy egy-egy álláshirdetésben már az önéletrajzhoz kérik a bérigény megjelölését. Kétségkívül ez az első komoly próbatétele a pályázónak: keveset nem akar mondani, mert annyiért veszik fel, de sokat sem, mert akkor meg nem veszik fel. Mi a jó megoldás?
Az semmiképpen sem, ha csak úgy hasra ütésre beírunk egy összeget. A tapasztalatok szerint legfőképpen a pályakezdők esnek abba a hibába, hogy túlárazzák magukat. Sokszor akár 100 ezer forinttal is többet kérnek egy-egy pozíció esetén, mint amit egy 3–5 éves munkatapasztalattal rendelkező pályázó be mer mondani. Mindenképpen érdemes utánajárni annak, hogy mi lehet reális igény és mi nem az. Az interneten számos, átlagfizetésekkel foglalkozó statisztikát találni, a mienk (lásd a képen!) az egyik legfrissebb, amely területenként mutatja be a bérek alakulását. Ezek azonban csak viszonyítási alapnak megfelelőek, fenntartásokkal kell kezelni őket, hiszen általánosítanak.
A jövedelem mértékét viszont több egyedi tényező is befolyásolja. Egyrészt függ az adott szakterülettől: nem mindegy, hogy adminisztrációs munkát végez az ember vagy a piacon folyamatosan keresett mérnöki, informatikai területen helyezkedik el. A végzettség szintje és a munkatapasztalat is befolyásoló tényező, pályakezdőként nyilvánvalóan alacsonyabb bérrel lehet számolni. Sokan azonban megfelejtkeznek a regionális különbségekről. Magyarországot a bérezés szempontjából három szintre lehet osztani: 1. Budapest, 2. Nyugat, 3. Kelet. Tehát érdemes utánajárni annak, hogy az adott régióban milyen a bérszint.
A legegyszerűbb és leghitelesebb forrás, ha van az ismeretségi körben valaki, aki hasonló pozícióban dolgozik, hiszen ő a saját tapasztalatai és berkeken belüli információi révén sokat tud segíteni a bérigény kitalálásában. Ha viszont ilyen kapcsolattal nem rendelkezünk, érdemes végiggondolni, hogy milyen fix kiadásokkal rendelkezünk egy hónapban (albérlet, rezsi, hitel, élelmiszer). Ehhez hozzá kell adni annyit, amennyiből egy kicsi a spórolásra is jut, és az így kapott összeget beírni bérigénynek. Célszerű hosszabb távban gondolkozni: van-e anyagi és szakmai előrelépésre lehetőség az adott munkahelyen, illetve ha nincsen, az ottani tapasztalattal felvértezve lesz-e esély jobb kondíciókkal állást váltani.
Jelenleg a nettó kereseti átlag 158900 forint a KSH adatai szerint. Szintén a statisztikai hivatal végezte el azt a kutatást, amely kimutatta, Magyarországon 71 ezer forint egy főre jutó havi nettó jövedelem kellett 2013-ban a nagyon szűkös, 214 ezer forint a nagyon jó, míg 120 ezer forint az átlagos megélhetéshez. Ezt is érdemes végiggondolni.