Javában zajlik a „Balatoni nyár”, az persze úti céltól független tény, hogy a nyár a szabadságolások epicentruma. A legtöbb munkavállaló ilyenkor szeretne egy-két hétre kiszakadni a mókuskerékből. De vajon tisztában vannak-e a felek a szabadságolás szabályaival?
Kinek, mennyi jár?
érdemes tisztázni, a törvény szerint kinek, mennyi szabadnap jár egy évben. Az alapszabadság 20 munkanap, mely az életkor függvényében 25 és 45 éves kor között fokozatosan növekvő, legfeljebb 10 munkanap pótszabadsággal bővülhet. Emellett egyéb szabadnapok is megillethetik a munkavállalót, ezek azonban már feltételhez kötöttek, mint például a gyermekek száma, egészségügyi állapot vagy különleges munkakörülmény. A törvény szerint évente 14 egybefüggő naptári napra szabadságolni kell az alkalmazottat, ám a munkaszerződés alapján ettől eltérhetnek a felek, lehet ez rövidebb időszak is. A legfőbb útmutatás az, hogy az alapszabadságból és a pótszabadságból összeálló éves szabadságot az adott évben ki kell adni. A legfrissebb változás is ezt a kérdéskört szigorította idén januárban a Munka törvénykönyvének módosulásával.
Jövőre is kivehető?
Korábban a munkáltató és a munkavállaló megállapodhatott abban, hogy az éves szabadság egyharmadát ne csak az adott évben, hanem a rá következő esztendő végéig is kiadhassa/kivehesse. Ez ma már csak részben működik: a felek a munkaszerződésben csak arról egyezhetnek meg, hogy az életkor alapján megállapított pótszabadság napjai a következő év végéig kiadhatóak legyenek. Engedmények persze vannak, három esetben képzelhető el, hogy az éves szabadság nagyobb része átnyúljon a következő évre. 1. Október elseje után létesülő munkaviszony esetén március 31-ig vehető ki a szabadság. 2. Kollektív szerződés alapján – ha van ilyen – az éves szabadság egynegyede vihető át szintén március végéig. 3. Ha a szabadság még az adott évben kezdődik, például december 28-án, akkor öt munkanap erejéig átfuthat a következő évre.
Pénzre is váltható?
Ha a szabályok szerinti időpontig nem kerül igénybevételre a szabadság, akkor a munkáltató jogszabálysértést követ el, az ő felelőssége, hogy a dolgozók akár akaratuk ellenére is kivegyék szabadnapjaikat. Az így fel nem használt munkamentes napok nem vesznek el a három éves elévülési idő lejártáig, a szabadság pénzbeni megváltása viszont kizárólag a munkaviszony megszűnésekor opció. Mivel elsősorban a munkáltató kötelessége a szabálysértés elkerülése, joga is van szabadságra kötelezni alkalmazottját, amiről 15 nappal korábban köteles értesítést adnia. Ez egyébként vice versa működik, hiszen a munkavállalónak is ennyi idővel korábban kell jeleznie, ha szabadságigénye van.
Pihenés alatt munka?
Természetesen a szabadság ideje alatt a munkavállaló mentesül a munkavégzési, illetve rendelkezésre állási kötelezettsége alól, magyarán nem kötelezhető telefonos vagy bármilyen módú kapcsolattartásra sem – alapesetben. Azonban kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működést közvetlenül érintő, súlyos ok esetén a munkáltató visszarendelheti, dologra utasíthatja alkalmazottját annak szabadsága alatt is. Az így munkával töltött idő már nem számít szabadságnak, és a munkavállaló kárát (például a befizetett nyaralás árát) cége köteles megtéríteni.