Amióta világ a világ, a munkába járást valahogyan meg kell oldani – hacsak nem mi vagyunk az Egyesült államok elnöke, akinek a Fehér Ház az otthona és a munkahelye is egyben. és itt jön a millióforintos kérdés: kit terhel az utazás költsége? A munkavállalót vagy a munkáltatót?
Nagyobb városok esetében mindennapos, hogy az emberek az agglomerációból, elővárosokból, a környékbeli falvakból, kisebb településekből járnak be dolgozni. Szóval utazni kell a munkába, ami pénzbe kerül. A gyakorlatban ez a kiadás legtöbbször a munkavállalót terheli, pedig a törvény szava mást mond.
20 vagy 200 km? Nem mindegy!
A munkáltató köteles a munkavállaló részére a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani, köteles a munkavállalónak megtéríteni a munkaviszony teljesítésével kapcsolatban indokoltan felmerült költségeit – jelenti ki a Munka törvénykönyve. Az ilyen „indokolt költségek” sorába tipikusan beletartozik a napi munkába járás és a hazautazás díja. Előbbi a klasszikus „bejárós módi”, azaz ha valaki napi szinten ingázik oda-vissza a munkahelye és a közigazgatási határon kívülre eső lakhelye között. A hazautazás speciálisabb kategória, hetente egyszer vehető igénybe részben a munkáltató kontójára, rendszerint hétvégéken vagy munkaszünettel párosuló ünnepeken. Ez azokra vonatkozik, akiknek a lakhelyük olyan messze van a munkahelyüktől, hogy nem tudnának napi szinten bejárni. Ebben az esetben is az állandó lakcím számít, tehát a havi négy hazautazás munkáltató által támogatott lehetősége akkor is jár a munkavállalónak, ha van bejelentett ideiglenes lakcíme az adott városban. Ha viszont a munkahely és a lakhely azonos településen van, nem jár utazási költségtérítés.
Mennyit fizet a munkáltató?
Egyébként sincs szó teljesen „ingyenes”, egészében a munkáltató által finanszírozott utakról. A napi munkába járás és a hazautazás esetén is a menetjegy vagy a bérlet árának legalább 86 százalékát köteles visszatéríteni a munkaadó – utóbbinál ráadásul felső korlát is van, 2014-ben a támogatás nem haladhatja meg összesen a 35200 forintot. Természetesen különböző feltételeknek is meg kell felelnie az alkalmazottnak, hogy az utazási költségeinek jelentős részét behajthassa a kenyéradóján. Például nem élhet luxusigényekkel. Vonatnál csak a 2. osztályú jegy játszik, egyébként távolsági buszjáratokra, elővárosi közlekedésre (HéV), speciális esetben menetrend szerinti hajóra, kompra, repülőre vonatkozik a lehetőség. Gépkocsival történő munkába járás esetén akkor vehető igénybe dotáció, ha az indulási és érkezési pont között nincsen közösségi közlekedés, vagy azzal aránytalanul hosszú ideig tartana például átszállás, várakozás miatt. Külön kategória, ha mozgáskorlátozottság miatt nem tudja igénybe venni a tömegközlekedést, ez esetben ugyanis nemcsak közigazgatási határon kívül, hanem azon belül is jár autóra a kilométerenkénti 9 forintos visszatérítés. A jegyet/bérletet/üzemanyag elszámolást le kell adni a munkáltatónak, számlát viszont nem kell kérni róla, de a munkáltató belső szabályzat alapján kérheti.