Selejtes terméket gyártottunk? A mulasztásunkból raktárhiány keletkezett? Bármilyen módon kárt okoztunk a munkáltatónknak? Szokták mondani, csak az hibázik, aki dolgozik. Mindenesetre kártérítés címén nem vonhatnak le pénzt a fizetésünkből. Közvetlenül legalábbis nem.
Kezdjük a legfontosabbal: egyetlen munkáltató sem élhet a munkabérből való levonás eszközével kénye-kedve szerint. Kizárólag a törvényben meghatározott esetekben kurtíthatja meg a munkavállaló bérét, amelyet egyéb esetekben akkor is teljes egészében ki kell fizetnie, ha anyagi követelése van az alkalmazottal szemben.
A levonásnak két külön kategóriája van, az első minden munkavállalót érint, ez röviden-tömören az adó és a járulékok. 2014-ben a személyi jövedelemadó előleg mellett 7 százalék egészségbiztosítási járulék, 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék és 10 százalék nyugdíjjárulék megfizetése kötelező, amely automatikusan levonódik a bérből. A második kategória viszont csak speciális esetekben fordul elő, és bírósági vagy közigazgatási végrehajtó határozat alapján történik. Ide tartozik például a gyermektartás, a szabálysértési bírság vagy a köztartozás. Ilyen esetekben a munkáltató köteles levonni az adott összeget az alkalmazott béréből, különben fizető kezesként már rajta is behajtható lesz az összeg. Ugyanakkor az adós munkavállaló tájékoztatása kötelező érvényű.
Mi van akkor, ha a munkavállaló kárt okoz a munkáltatónak?
A fent említett eseteken kívül a munkáltató egyetlen helyzetben jogosult a munkabérből való közvetlen levonásra, ha előlegnyújtásból származó követelése van az alkalmazottal szemben. Tehát ha például munkabérelőleget kapott a dolgozó, akkor azt később a munkabérből való levonással követelheti vissza a cég. Ebből az is következik, hogy ha az alkalmazott szándékosan vagy vétlenül kárt okoz, azt nem lehet a járandóságból való levonással „erőszakosan” megtéríttetni. Egyoldalúan legalábbis nem, a munkavállaló hozzájárulása is szükséges hozzá.
életszagú példával élve, amennyiben a munkáltató támogatja a tanulmányainkat, de megszegjük a tanulmányi szerződésben foglaltakat, vagy selejtes terméket gyártunk, vagy a hibánkból raktárhiány keletkezik, vagy bármilyen más módon kárt okozunk a foglalkoztatónak, csak a munkavállalói hozzájárulásunkkal vonható le a bérünkből a kártérítés összege. Ezt az engedélynyilvánítást nem válthatja ki a munkaszerződésbe foglalt esetleges egyedi megállapodás sem.
Mielőtt túlságosan megnyugodnánk, ez persze nem azt jelenti, hogy könnyedén kibújhatunk a felelősség alól. Ha nem adjuk meg a hozzájárulásunkat a jogos követelés levonására, a munkáltató fizetési felszólítással élhet, amely bírósági záradékkal már a végrehajtó határozatok körébe tartozik. és ezzel a kör bezárult, hiszen korábban már említettük, hogy a végrehajtó határozat esetén megtörténik a bérlevonás – ha akarjuk, ha nem.