A munkáltatók egy ideje adhatnak adómentes lakáscélú támogatást az alkalmazottaiknak, de eddig ez csak lakásvárárlásra, építésre vagy felújításra vonatkozott. Mostantól viszont már meglévő lakáshitel-törlesztésre is lehet kérni a juttatást, feltéve, hogy „méltányolhatóak” a lakásigényeink.
A rendelkezés szerint az adómentes, lakáscélú munkáltatói támogatást hitelintézeten keresztül lehet csak folyósítani. Tehát a pénz nem a dolgozón keresztül közvetetten, hanem közvetlenül az eladóhoz/hitelezőhöz kerül. Ez egyrészt egyszerűsíti a folyamatot, másrészt azért van rá szükség, mert a pénzintézet igazolja, hogy a támogatás megfelel az adómentesen adható kategóriának. Természetesen okmányi feltételei is vannak a támogatásnak: hiteltörlesztés esetén a dolgozónak be kell mutatnia a lakáscélú hitelszerződését, és igazolnia kell, hogy a folyósított összeg ennek törlesztésére lett felhasználva.
A hozzájárulás mértéke sem határtalan, a munkáltató a költségek legfeljebb 30 százalékát finanszírozhatja adómentesen, és ez az összeg öt év alatt nem haladhatja meg összesen az ötmillió forintot. Tehát ebben a periódusban havi 83 ezer forint a támogatási plafon. Az igazi kérdéseket viszont a „méltányolható lakásigény” feltétele veti fel, ugyanis csak ennek a teljesülése esetén vehető igénybe a dotáció.
Na de mi az a „méltányolható lakásigény”?
Januártól mostanáig:
A rendeletben rögzített szobaszámok és milliók határozták meg, hogy az igényeink méltányolhatóak-e vagy sem. Például az egyszobás lakás Budapesten és a megyei jogú városokban nem lehetett drágább 10,5 millió forintnál, kisebb településeken 9,5 milliónál. A szobák száma viszont befolyásolta az árat. Tehát ha egy klasszikus, négyfős családot vettünk (apa, anya, két gyermek), akkor minimum két szobával kellett számolni, és ez esetben maximum 15, illetve 14 millióba kerülhetett volna a lakás.
Mostantól:
Az, hogy a lakásértéket is belevették a „méltányolható lakásigény” feltételébe, számos problémát generált, hiszen a lakásárak folyamatosan ki vannak téve az ingatlanpiac változásainak, sem időben, sem földrajzilag nem mindegy, hogy mikor és hol vásárol valaki otthont. Ezért egy kormányrendelettel egyszerűsítették a folyamatot, mostantól csak a szobák és a lakók száma számít. 1–2 lakó esetén legfeljebb 3 szobás lakásra lehet a támogatást igényelni. 3 főnél maximum 3,5, 4-nél pedig 4 szoba lehet a méltányolható igényünk.
Ha valakiről kiderül, hogy nem volt jogosult a támogatásra, a kapott összeg 120 százalékára kell megfizetnie az adót. éppen ezért érdemes alaposan utánajárni a munkáltatóknál a cafeteria alapú lakáshitel-törlesztés lehetőségeiről, már csak azért is, mert sok részlet még mindig nem teljesen tisztázott.