
Hiszünk abban, hogy ha korrekt a kapcsolat, akkor a munkavállaló jobban teljesít, a munkaadó hálás, és végül mindkét fél elégedett. Közvetítőként igyekszünk példát mutatni ebben, ezért életre hívtuk a „Hónap példaképe” programunkat. Hónapról hónapra elismerünk egy a HSA-n keresztül dolgozó, kiemelkedő hozzáállású munkavállalót. Október példaképe: Vass Mihály.
Mint a legtöbb dolgozónak, az aktuális Hónap példaképének is az a legfontosabb, hogy korrektül megfizessék a munkáját. Nincs ebben semmi szégyellnivaló, mindannyian pénzből élünk. De a Vass Mihállyal folytatott beszélgetésünk ettől az alaptézistől gyorsan eljutott addig a gondolatig, hogy a fizetés nem minden, hasonlóan fontos, hogy az ember szeresse azt a munkát, amit végez.
„Dolgoztam Ausztriában is a mezőgazdaságban, mielőtt a HSA-n keresztül újra az MSK-nál vállaltam munkát. Tapasztalatból tudom, hogy jobb azt csinálni, amit szeret az ember. Nem lehet úgy dolgozni, hogy valaki már az első perctől a munkaidő végét várja. Én szeretek szerelni, nem véletlenül lakatos a szakmám, így jól érzem magam a mostani munkámban” – fogalmazott Vass Mihály, aki nyolc hónapja igazából visszatért az MSK Hungary nyírbátori gépgyártó telephelyére a HSA kölcsönzött munkavállalójaként, hiszen tíz évvel ezelőtt már dolgozott ennél a cégnél. Mechanikai szerelőként a megadott tervrajzok alapján csomagoló- és fóliázógépeket szerel össze, ami során a csavarozástól a csőkábelezésig sokféle részfeladatot kell megoldania. „Kicsit olyan, mintha legóznék” – jegyezte meg viccesen.
Hogy jól tesz a dolgát, az nem is lehet kérdés. „Mihály nemcsak motivált, hanem talpraesett munkavállaló, aki ráadásul szereti és érti a szakmáját. Szívesen vállal túlórát, fontos neki a megbízható, biztos háttér, amelyet a HSA és az MSK együttműködése nyújt számára. Vezetői maximálisan elégedettek a munkájával, teljesítménye kiváló, amit mi is el akartunk ismerni” – jellemezte a Hónap példaképét Balogh Edina, nyíregyházi irodánk projektvezetője. Az izgalmas feladatkör és a biztos háttér mellett Mihály számára az is fontos, hogy csak egy műszakban kell dolgoznia. „Korábban máshol a három műszakkal voltak gondjaim, mert az éjszakai munka után nappal nem tudod magad ugyanúgy kipihenni. Most délután négy órára már otthon vagyok, és azt csinálok, amit akarok” – árulta el.
Szerencsére a lakhelye sincsen messze a nyírbátori telephelytől, hiszen légvonalban a mindössze öt kilométerre fekvő Nyírvasváriban él. A beszélgetésünk alatt is otthon volt már, ahol kedves kutyaugatás adta a háttérzenét. „Theodornak hívjuk, két éves, közepes méretű Yorki, a család igazi kedvence” – mutatta be nekünk a kutyust. Rajta kívül a feleségéhez és két fiához megy haza Mihály a munka után, ők jelentik a szűk családját. A nagyobb fia CNC-programozóként dolgozik, a kisebbik pedig műszakvezető egy másik gyárban. „A feleségem egy német cégnél három műszakban van. Dolgos emberek vagyunk, így jól elvagyunk – tette hozzá Mihály, akinek nagyon jól esett a HSA elismerése. – Örülök neki, hogy látszik az igyekezetem, szeretném továbbra is így folytatni, mert látom az előrelépési lehetőségeket, és tudom, hogy azért meg kell dolgozni.”
Mindehhez természetesen az is kell, hogy ne csak a feladatkörében, hanem a társaságban is jól érezze magát a munkahelyén. Hogy ez így van, arra a legjobb példa, hogy tagja a cég kispályás futballcsapatának, amely vasárnaponként egy teremlabdarúgó-bajnokságban szerepel. „Tizenévesen a megyei első osztályban játszottam, de azóta csak baráti focik szintjén maradt meg nálam a sport iránti szeretet. Ma már ötven éves vagyok, néhány percre azonban bármilyen poszton számíthat rám a csapat, kivéve a kapuban, oda nem állok be – nevette el magát Mihály. – A csapatban is érzem, hogy a munkatársak ismernek és megbecsülnek engem, ami nagyon jól esik.” Ezt elhisszük, búcsúzóul pedig jó egészség mellett sok gólt is kívánunk a Hónap példaképének!