Hiszünk abban, hogy ha korrekt a kapcsolat, akkor a munkavállaló jobban teljesít, a munkaadó hálás, és végül mindkét fél elégedett. Közvetítőként igyekszünk példát mutatni ebben, ezért életre hívtuk a „Hónap példaképe” programunkat. Hónapról hónapra elismerünk egy a HSA-n keresztül dolgozó, kiemelkedő hozzáállású munkavállalót. Október példaképe: Vass Mihály.
Mint a legtöbb dolgozónak, az aktuális Hónap példaképének is az a legfontosabb, hogy korrektül megfizessék a munkáját. Nincs ebben semmi szégyellnivaló, mindannyian pénzből élünk. De a Vass Mihállyal folytatott beszélgetésünk ettől az alaptézistől gyorsan eljutott addig a gondolatig, hogy a fizetés nem minden, hasonlóan fontos, hogy az ember szeresse azt a munkát, amit végez.
Mechanikai szerelő, avagy „mintha legóznék”
„Dolgoztam Ausztriában is a mezőgazdaságban, mielőtt a HSA-n keresztül újra az MSK-nál vállaltam munkát. Tapasztalatból tudom, hogy jobb azt csinálni, amit szeret az ember. Nem lehet úgy dolgozni, hogy valaki már az első perctől a munkaidő végét várja. Én szeretek szerelni, nem véletlenül lakatos a szakmám, így jól érzem magam a mostani munkámban” – fogalmazott Vass Mihály, aki nyolc hónapja igazából visszatért az MSK Hungary nyírbátori gépgyártó telephelyére a HSA kölcsönzött munkavállalójaként, hiszen tíz évvel ezelőtt már dolgozott ennél a cégnél. Mechanikai szerelőként a megadott tervrajzok alapján csomagoló- és fóliázógépeket szerel össze, ami során a csavarozástól a csőkábelezésig sokféle részfeladatot kell megoldania. „Kicsit olyan, mintha legóznék” – jegyezte meg viccesen.
Nemcsak érti, hanem szereti a szakmáját
Hogy jól tesz a dolgát, az nem is lehet kérdés. „Mihály nemcsak motivált, hanem talpraesett munkavállaló, aki ráadásul szereti és érti a szakmáját. Szívesen vállal túlórát, fontos neki a megbízható, biztos háttér, amelyet a HSA és az MSK együttműködése nyújt számára. Vezetői maximálisan elégedettek a munkájával, teljesítménye kiváló, amit mi is el akartunk ismerni” – jellemezte a Hónap példaképét Balogh Edina, nyíregyházi irodánk projektvezetője. Az izgalmas feladatkör és a biztos háttér mellett Mihály számára az is fontos, hogy csak egy műszakban kell dolgoznia. „Korábban máshol a három műszakkal voltak gondjaim, mert az éjszakai munka után nappal nem tudod magad ugyanúgy kipihenni. Most délután négy órára már otthon vagyok, és azt csinálok, amit akarok” – árulta el.
Theodor ugat, a család többi tagja dolgozik
Szerencsére a lakhelye sincsen messze a nyírbátori telephelytől, hiszen légvonalban a mindössze öt kilométerre fekvő Nyírvasváriban él. A beszélgetésünk alatt is otthon volt már, ahol kedves kutyaugatás adta a háttérzenét. „Theodornak hívjuk, két éves, közepes méretű Yorki, a család igazi kedvence” – mutatta be nekünk a kutyust. Rajta kívül a feleségéhez és két fiához megy haza Mihály a munka után, ők jelentik a szűk családját. A nagyobb fia CNC-programozóként dolgozik, a kisebbik pedig műszakvezető egy másik gyárban. „A feleségem egy német cégnél három műszakban van. Dolgos emberek vagyunk, így jól elvagyunk – tette hozzá Mihály, akinek nagyon jól esett a HSA elismerése. – Örülök neki, hogy látszik az igyekezetem, szeretném továbbra is így folytatni, mert látom az előrelépési lehetőségeket, és tudom, hogy azért meg kell dolgozni.”
50 évesen a céges focicsapatban is helytáll
Mindehhez természetesen az is kell, hogy ne csak a feladatkörében, hanem a társaságban is jól érezze magát a munkahelyén. Hogy ez így van, arra a legjobb példa, hogy tagja a cég kispályás futballcsapatának, amely vasárnaponként egy teremlabdarúgó-bajnokságban szerepel. „Tizenévesen a megyei első osztályban játszottam, de azóta csak baráti focik szintjén maradt meg nálam a sport iránti szeretet. Ma már ötven éves vagyok, néhány percre azonban bármilyen poszton számíthat rám a csapat, kivéve a kapuban, oda nem állok be – nevette el magát Mihály. – A csapatban is érzem, hogy a munkatársak ismernek és megbecsülnek engem, ami nagyon jól esik.” Ezt elhisszük, búcsúzóul pedig jó egészség mellett sok gólt is kívánunk a Hónap példaképének!
