Sokak számára ismert tény, hogy jelenleg rendkívül alacsony a munkanélküliségi ráta Magyarországon. Ez gyakran jelent problémát a vállalkozásoknak, ha új munkaerővel szeretnének bővülni. Olyannyira megnőtt a kereslet, hogy egy munkavállaló az 5 évvel ezelőtti viszonyokhoz képest akár másfélszeres bruttó fizetésre számíthat egy új munkahelyen. Ennek persze a munkavállalók örülnek (különösen azokban a szegmensekben, ahol a bérfejlesztés motorja a szakemberhiány), a munkáltatóknak viszont évről évre újabb kihívásokat jelent.
Markáns bérnövekedés az elmúlt években.
A pandémia gyökeresen megváltoztatta a munkavégzési szokásokat itthon és külföldön egyaránt. A hazai vállalkozások már nem csak egymással, hanem a nyugati országok vállalataival is kénytelenek versenyezni a tehetségekért. Munkáltatói oldalról egyre elfogadottabb, a munkavállalók körében pedig egyenesen elvárás lett a home office vagy legalábbis a hibrid munkavégzés, és ezzel együtt arra is rájöttek, hogy a HO miatt bátran jelentkezhetnek nyugati székhelyű cégekhez, hiszen ugyanabban a mackónadrágban, ugyanazon szék és asztal mellől dolgozhatnak, cserébe a fizetés viszont akár két-háromszoros is lehet. Néhány éve egy senior fejlesztőt még bruttó 750-800 ezer forintért lehetett találni, manapság egy ilyen szakember akár 1,5 millió forintjába is kerülhet a cégeknek.
Más szektorokban is megfigyelhetőek hasonló trendek.
Az építőiparban évekkel ezelőtt egy építésvezetőt bruttó 4-500 ezer forintos bérrel lehetett felvenni. 2022-ben már nettóban számíthatnak ilyen magas fizetésre ugyanebben a munkakörben. A könyvelők bérei is jócskán megnőttek az utóbbi években, hiszen egy tapasztalt, idegen nyelvet is beszélő könyvelő bére bruttó 6-700 ezer forinttól indul és a mérnöki fizetésekről még nem is beszéltünk, ahol az utóbbi három évben 25-35%-os növekedés tapasztalható. Az elmúlt évek tendenciái amellett, hogy jelentős bérnövekedést generáltak, gyökeresen változtatták meg a bértárgyalások erőviszonyait is. Mondanunk sem kell, hogy a mérleg nyelve immáron több esetben is a jelölt javára billen.
A kereseti lehetőség nem minősül ajánlatnak.
Gyakran tapasztaljuk a munkavállalók részéről, hogy a maximum bruttó kereseti lehetőséget félreértik és kész ajánlatként tekintenek rá, holott azok legtöbbször a sávon belüli maximumot jelölik, közvetítőként ezeket mindig előre tisztázzuk, hogy elkerüljük az esetleges félreértéseket. Érdemes odafigyelni, hogy a fizetési sáv megjelölésekor ne adjunk meg minimum és maximum bruttó bért túl nagy különbséggel. Vannak olyan munkavállalók, akik már a bér mértéke alapján fel tudják mérni, hogy rendelkeznek-e kellő tapasztalattal a pozíció betöltéséhez, valamint a megfelelő kvalitásokkal bíró jelölteket sem bizonytalanítja el egy alacsonyabb minimum érték. Ne felejtsük, hogy a munkáltatók általában bruttóban kommunikálnak, mert ha valaki mondjuk házas kapcsolatban él vagy több gyereket is nevel, a bruttó bérből garantáltan magasabb nettó jövedelmet fog kézhez kapni az egyedülálló, gyermekvállalás előtt álló kollégájánál.
Béralku vagy bérfeszültség?
Tapasztalataink szerint a bértárgyalásokon általában havi 10-30 ezer forint képezi az alku tárgyát, ami egy jó jelölt esetében nem is lenne probléma, ugyanakkor fontos mérlegelni, hogy milyen esetleges bérfeszültséget okozhat az a pár tízezer forint vállalaton belül, mert ne legyen kétségünk afelől, hogy ez egyszer feszültséget fog kelteni a kollégák között. Ha van egy cég, ahol 450 ezer forintért dolgozik három könyvelő, nem szerencsés felvenni egy új könyvelőt 550 ezer forintért ugyanarra a munkakörre. Hiába változnak folyamatosan a munkaerőpiaci körülmények, ha ennek előnyeit csak az újonnan felvett dolgozók élvezhetik, az könnyen vezethet fluktuációhoz. Az, hogy egy vállalat az alku mellett dönt vagy vállalja a bérfeszültséggel járó kellemetlenségeket több tényező függvénye. Sok múlik a cég belső kultúráján, a bónusz-, pótlék- és kompenzációs rendszereken, továbbá nélkülözhetetlen az in-house kollégák motivációjának és karriercéljainak, valamint az általános piaci tényezők és a tehetségekért folytatott konkurenciaharc pillanatnyi helyzetének ismerete. Más országokban találkoztunk már jó gyakorlatokkal, melyek célirányosan terelik dolgozóikat a lojalitás irányába és amelyek hazai viszonylatban is versenyképes szinten tartaná a béreket, az időarányosan emelkedő jutalmakkal pedig arra kapacitálná a munkavállalókat, hogy jobban megérje egyhelyben maradni, mint munkahelyről-munkahelyre vándorolni.